Megtalálták a firenzei dóm előfutárát
2013. január 14. 14:52
Olasz régészek egy kis dóm maradványaira bukkantak a firenzei katedrális tőszomszédságában; a feltételezések szerint ez az épület lehetett a modell a „nagytestvér” számára, amikor Filippo Brunelleschi (1377-1446) megtervezte a Cattedrale di Santa Maria del Fiore-t.
Korábban
Az épületmaradványokat a firenzei dóm múzeumának bővítésekor találták meg; a "minidóm" kerülete 14 méter, téglából épült és halszálkamintás elrendezést mutat. „Ezt az építészeti technikát a perzsa dómoknál már használták, de Brunelleschi volt az, aki a firenzei katedrálisnál dolgozva Európában is meghonosította” – magyarázta Francesco Gurrieri, a Firenzei Egyetem munkatársa. „Bár most még nem tudjuk megerősíteni, hogy a kis dóm a későbbi modelljéül szolgált volna, egyelőre annyi bizonyos, hogy a Brunelleschi által megépített udvar része volt 1420 és 1436 között” – tette hozzá.
A firenzei dóm a világ egyik legismertebb és legkönnyebben felismerhető temploma. A dóm (hivatalos nevén Cattedrale di Santa Maria del Fiore, jelentése: Liliomos Mária Székesegyháza) 169 méter hosszú, 104 méter széles, kupolája a laternával 107 méteres, ezzel Olaszország legnagyobb, a világ negyedik legnagyobb temploma. Építését Arnolfo di Cambio kezdte meg, később Giotto vezette a munkálatokat, őt Andrea Pisano és Francesco Talenti követte. Brunelleschi 1420-ban vette át a munkát, ekkora már készen volt a hosszhajó, a boltváll magasságáig a kupolatér. Ő a kupolát készítette el, ezt 1436-ban szentelték fel.
A tudósok évszázadokon át a csodájára jártak a firenzei sztárépítész munkásságának, és azt kérdezték: hogyan volt képes megalkotni Brunelleschi a dóm nyolcszögletű kupoláját úgy, hogy ahhoz nem használt acélt és betont, csak 25 ezer tonna fát, téglát és követ – mindezt belső állvány nélkül.
„A kis dóm lehet az első európai példa a technika alkalmazására” – közölte Gurrieri. Abban az olasz kulturális államtitkár is egyetértett, hogy a felfedezésnek nagy jelentősége van. „A halszálkamintás technikát Brunelleschihez és Firenzéhez kötjük. A városon kívül alig néhány példát ismerünk rá, ezek mind a 16. századból valók” – mondta el Roberto Cecchi.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59