Füllentett Neil Armstrong?
2013. január 14. 08:45
Egy új dokumentumfilm szerint nem mondott igazat a tavaly augusztusban elhunyt amerikai űrhajós, Neil Armstrong, mikor kijelentette, hogy az azóta szállóigévé váló 'Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek' mondat teljesen spontán volt a részéről.
Korábban
Ha bálványát nem is dönti le, de érdekes részletekkel szolgál Neil Armstronggal kapcsolatban az az új film, amely a legendás amerikai asztronauta életét dolgozza fel. A tavaly augusztusban, 82 éves korában elhunyt űrhajós haláláig makacsul állította, hogy a holdraszállást követően, 1969. július 21-én elhangzó mondat ('That's one small step for a man, one giant leap for mankind', azaz: Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek) teljesen spontán volt a részéről.
Egy, az űrhajós bátyjával készített friss interjúból ennek pontosan az ellenkezője derül ki: állítása szerint Neil hónapokkal az Apollo-11-misszió megindulása előtt kitalálta a holdraszállás szlogenjét, ráadásul az első verzióban egy "a" betű szerepelt az "ember" szó előtt. Dean három hónappal testvére halála után adott interjút, amelyben elhangzott, hogy Neil az Apollo-11 kilövése előtt már hónapokkal megmutatta neki írásban a 20. század talán legtöbbet citált mondatát. A történet szerint Dean és Neil éppen a Rizikó nevű társasjátékot játszotta, amikor az asztronauta egy papírcetlit csúsztatott bátyjának, rajta az ikonikus mondattal. Neil megkérdezte, mit gondol róla, mire Dean csak annyit válaszolt: "Csodás!"
Armstrong sokak szerint elrontotta a történelmi mondatot, mivel a felvételen úgy hangzik, hogy egy lényeges értelmezési szerepet betöltő határozatlan névelő kimaradt. Az eredeti mondat az lett volna, hogy "That's one small step for a man; one giant leap for mankind" - tehát a kifejezés első felében "egy" ember kis lépéséről lett volna szó. Az "a", vagyis az angol nyelvben használatos határozatlan névelő azonban nem hallatszik a korabeli hangfelvételen, és ez kissé összekuszálja a mondat értelmét, mivel a "man" szó névelő nélkül az angolban gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint a mondat második felében használt "mankind" - emberiség.
Armstrong életrajzírója, Andrew Chaikin úgy tudja, hogy a misszió megindítása előtt Armstrongot már élénken foglalkoztatta, mit is mondjon, ha sikerül történelmi küldetése - állítólag felmerült az is, hogy az asztronauta a Bibliából, esetleg Shakespeare-től kölcsönözzön egy-két passzust. A Man on the Moon című biográfia szerzője az Apollo-11 személyzetével készített interjúkból azonban arra a következtetésre jutott, hogy Armstrong közvetlenül csak az Eagle névre keresztelt holdkompnak a Nyugalom Bázisra (Tranquility Base) való leszállás után döntött, mit mondjon az éterbe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap