2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Politikai rendőrség és az egyház

2012. december 29. 13:40 Vörös Géza

Fókuszban a politikai rendőrség

A nyolcadik fondban található dokumentumok joggal vívták ki a kutatók érdeklődését, a nagyközönség részére történő megismerhetőség igényét. Itt kereshetőek az államvédelem/állambiztonság állományába tartozók személyi anyagai. Ezekből képet kaphatunk a politikai rendőrség állományának tagjairól, azok képzettségéről, beosztásáról, végzett munkájuk minősítéseiről, előmenetelükről. E fondban kereshetők azon tisztek személyi iratai, akik kihallgatást, házkutatást, ügynökökkel való kapcsolattartást vagy más egyéb rendőri tevékenységet végezvén hajtották végre a pártállam egyházpolitikai direktíváit. Sajnos néha itt is abba a problémába ütközik a kutató, hogy a Történeti Levéltár kezelésébe átadott irategyüttes távolról sem teljes, sok tisztnek hiányzik az anyaga.

A harmadik szekcióban található a Történeti Levéltár iratainak legnagyobb része. A mintegy 2480 iratfolyóméternyi dossziéhalmaz a Levéltár dossziéinak majd kétharmadát teszi ki (hálózati, operatív és vizsgálati dosszié), amely két fondra tagolódik: az első a központi operatív nyilvántartást végző szervezeti egységek által kezelt dossziék, a második a III/I. Csoportfőnökség és jogelődei, azaz a hírszerzés által kezelt dossziék. Ezek bemutatása külön előadást érdemelne, így inkább csak jelzem, itt olvashatóak a titkos vagy bizalmas, illetve nyílt nyomozás során keletkezett államvédelmi/állambiztonsági dokumentumok. Ennél e szekciónál inkább a hiányokra hívnám fel a figyelmet.

A statisztikákból kiderül, hogy több száz egyházi személy tevékenykedett hálózati személyként a politikai rendőrség szolgálatában, mégis a Levéltár őrizetében, az iratok jelenlegi feldolgozottsága alapján, mindössze 69 olyan dosszié található, amely a beszervezések körülményeire fényt vethet. A hiány oka, hogy részben megsemmisítették, részben nem kerültek irattározásra. Sok olyan személyi, csoport- vagy objektumdossziéról tudunk, amelyek nem maradtak fenn (megsemmisítették, nem irattározták, beolvasztották más dossziéba). Objektumdossziét nyitottak többek között a Katolikus Papok Békebizottságának, a Központi Szemináriumnak, a Hejcei Papi Otthonnak, a Székesfehérvári püspökségnek, és az Actio Catholica Országos Központjának. Pétery József váci és Shvoy Lajos székesfehérvári püspök személyi dossziéja létezésére is utalnak nyomok.

A források alapján kitűnik, hogy az állambiztonsági tisztek dossziét nyitottak Várományosok fedőnéven a lehetséges katolikus püspökjelöltekről, továbbá Bencés várományosok fedőnéven a bencés renden belüli kinevezésekről. Fontos forrás lenne az 1945 és 1958 közötti időszakra vonatkozó Római Katolikus Püspöki Kar címet viselő négy dossziéból álló sorozat folytatása, amelynek létére szintén lehet találni utalást 1972-ből. A Vatikáni Államtitkárságra vonatkozó hírszerzési dokumentumokat tartalmazó Nérók fedőnéven nyitott dossziésorozat az 1972-től 1982-ig tartó időszakban keletkezett iratokat tartalmaz.

Arra. hogy voltak korábban gyűjtött anyagok. csak más dosszié jelzéseiből következtethetünk, a folytatás sorsáról pedig csak találgatásokba bocsátkozhatnánk. A hírszerzés Hontalanok fedőnéven nyitott csoportdossziét az emigrációban, főként a Rómában élő, valamint a Pápai Magyar Intézethez kötődő magyar egyházi személyek tevékenységének felderítésére. Már 1972-ben már azt dokumentálták, hogy az emigráció elvesztette azt a korábbi jelentőségét, amely indokolttá tette a csoport tevékenységével és tagjaival foglalkozó anyagok elkülönített gyűjtését, ezért 1977-ben elrendelték a még le nem zárt dossziék irattározását. A határozat a Páterek fedőnéven már korábban megnyitott dossziéba kívánta gyűjteni a Rómában élő magyar egyházi személyekre vonatkozóan ezután keletkező hírszerzési dokumentumokat, amelyek viszont nem kerültek a Történeti Levéltár őrzésébe.

A negyedik szekcióba különböző tematika alapján kialakított gyűjtemények kerültek besorolásra. Ezek közül a leginkább érdeklődésre tarthatnak számot az első fondba besorolt állambiztonsági háttér munkához készült háttéranyagok, az ún. A anyagok. melyek egyrészt az állambiztonsági szervek által feldolgozott ügyekről, elsősorban oktatási céllal készített szaktanulmányok, módszertani segédletek, másrészt korabeli kéziratok, röpcédulák, szamizdat a BM-től örökölt állambiztonsági szakirodalom, amelyek közül számos tartalmaz egyházi vonatkozású tanulmányt.

Ezek a könyvek a Rendőrtiszti Főiskola Állambiztonsági Tanszékének és jogelőd intézményeinek, a BM Tanulmányi és Kiképzési, a későbbiekben Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökségének, a BM III/I. Csoportfőnökségének kiadványai, valamint egyéb a hivatásos állomány képzéséhez használt oktatási segédanyagai. Az állambiztonsági szakkönyvek között több is foglalkozik az egyházak működésével, amelyekből tanultak az operatív tisztek. 1963-ban Berényi István rendőr őrnagy az egyházakkal szembeni operatív munkáról, kapcsolatukról a magyar állammal, ellenséges működésük felderítéséről írt tankönyvet.

Geréb Sándor rendőr ezredes tollából 1972-ben jelent meg egy jegyzet, amely összefoglalta az egyházak tevékenységét 1945-től, kitérve a fontosabb realizált ügyekre, a Vatikán és a magyar állam közötti kapcsolatokra, valamint a kisegyházak helyzetére. Ennél alaposabb, az állam és az egyházak viszonyát a nyolcvanas évek közepéig bemutató, az „egyházi reakció” módszereit egyes ügyeken keresztül feltáró jegyzetet írt 1987-ben Tóth Ferenc rendőr őrnagy.

A tananyagban a szerző nagy figyelmet szentelt a történelmi egyházak, nemzetközi egyházi szervezetek mellett az egyre nagyobb társadalmi közegben jelentkező kisegyházak, szekták tevékenységének bemutatására. Számos könyv foglalkozott az egyházakkal szemben alkalmazott operatív munka összegzésével. Simon József rendőr százados a hálózati munka során szerzett tapasztalatokról, Geréb Sándor az elhárítás elveiről, módszereiről, feladatairól írt oktatási segédanyagot. Több jegyzetet készítettek a szerzetesrendek és kisközösségek működésének felderítése közben, az egyházi iskolák területén gyűjtött operatív információk összegzése alapján végzett elhárító munkáról.

Az egyházak az állambiztonsági szerveknek mindvégig az egyik leginkább kitüntetett figyelemmel követett intézményei, tagjai pedig szinte minden más társadalmi rétegnél jobban ellenőrzött „célszemélyei” voltak. A Rákosi- és a Kádár-korszak ugyan eltérő módon közelített feléjük, de még az utolsó negyedszázadban is szorosan szemmel tartották az immár együttműködésre szorított egyházakat, különösen azok meghatározó személyiségeit, valamint az elsősorban a katolikus egyházon belül jelentkező — főleg generációs törésvonalak mentén szerveződő — fiatalabb belső egyházi ellenzéket. A pártállam uralmának évtizedeiből jelentős mennyiségű egyházi vonatkozású irat maradt fenn, s azok — mint az előadásomban is érzékeltetni próbáltam — az ÁBTL szinte minden egyes szekciójában fellelhetőek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár