Az 1941-48-as időszak vajdasági áldozatainak forrásfeltárása

Nem megkerülhetők az anyakönyvek sem

Néhány levéltárban érdemes egy-két munkásmozgalmi és hozzá hasonló gyűjteménybe is betekinteni, de ezek a kutatás későbbi fázisába tervezhetők. Néhány szót szólnék még az egyházi és az állami anyakönyvekről. Ezekben is sok információt lehet találni az áldozatokról. Volt, amikor a helyi plébános lejegyezte a kivégzettek névsorát (pl. Kabolban), vagy a hozzátartozók íratták be az elhalálozás tényét. Dr. Mészáros Sándor történész ezzel a módszerrel kutatta fel az áldozatok neveit, és készítette el kétkötetes könyvét. Igaz ez nagyon időigényes munka, de el kell végezni, mert itt találhatók meg azok az adatok, amelyek más forrásokban elég hiányosak vagy pontatlanok. Gondolok itt a születési dátumra, a szülők nevére. Az elhalálozás dátuma nem mindig egyezik meg a tényleges dátummal, és az elhalálozás igazi okát sem mindig írták be az anyakönyvekbe.

A kataszteri ügyosztályok iratait is érdemes átnézni, mert ezekben benne vannak a tulajdonváltozásról szóló bejegyzések, és így is eljuthatunk az áldozatok neveihez, akiket kivégeztek és még vagyonelkobzással is büntette őket a hatalom.

Amint az előbb felsoroltakból látszik rengeteg fondban található anyag arról az időszakról, melyre a címben megjelölt kutatás kiterjed. Az eddig átnézett anyagban különösen fontos iratokra leltek a levéltár munkatársai, amelyekről eddig csak néhány kutató tudott. Ezek közül ki kell emelni az ún. Likvidáltak könyvét, vagyis a bírósági ítélet nélkül kivégzettek könyvét, melyben a kivégzésről szóló parancs kiadójaként és az ítélet végrehajtójaként az OZNA-t (Népvédelmi osztály) jelölték meg. Ezek a könyvek a Vajdasági Levéltárban 183-as számmal jelölt Megszállók és Támogatóik Bűntetteit Kivizsgáló Vajdasági Bizottság fondjában találhatók. Szerbiai Levéltárában a Biztonsági-információs Ügynökség (BIA) iratai között is fellelhetők ezek a könyvek.

A háborús bűnösöknek és népellenségeknek nyilvánított egyének regiszterében is bejegyezték azt, ha valakit bírósági ítélettel halálra ítéltek vagy ítélet nélkül végeztek ki. A vajdasági bizottság személyi kartonokat készített a likvidáltakról (Presuđeni) és a bírósági ítéletekkel elítéltekről, ezek között vannak a halálra ítéltek is. Sok helységben a helységparancsnokságok állították össze a kivégzettek névsorát egy szigorúan bizalmas kormányrendelet felszólítására 1945 derekán (sajnos a kormányrendeletet eddig nem találtuk meg, csak a rá való hivatkozásokat), több esetben csak néhány hónapra a történtek után, és csak a minimális adatokkal, de ugyanúgy készültek nagyon alapos listák is, ahol minden lényeges adatot feltüntettek, pl. a zentai névsor, ahol még a vallási hovatartozást is felírták.

Fontos információt hordoznak a járásbíróságok iratai a vagyonelkobzásról és annak okairól. A járásbíróságokon a bírósági eljárás során való holttá nyilvánítás is sok hasznos adattal szolgálhat, mert az indoklás részben sokszor részletesen leírják az elhalálozás (kivégzés) módját és idejét.

Az említett fondjegyzékben feltüntetet fondok mind kutathatók a szerbiai állampolgárok számára, külföldi kutatók kutatómunkáját az 1994-ben megjelent Törvény a kultúrjavak védelméről szabályozza, ennek is a 95. szakasza, amely a vajdasági levéltárak esetében a Tartományi Művelődési Titkárságot, a szerbiai levéltárak esetében pedig a Szerbiai Művelődésügyi Minisztériumot jelöli meg a kutatási engedélyek kiadására. A bizottsági tagok számára, elsősorban az Akadémiai Vegyes bizottság tagjai számára egy külön engedély létezik, mellyel az összes levéltárban kutathatnak.

Különösen felgyorsultak a kutatások, amikor a Szerbiai Kormány 021-1280/2010-1-es számú határozatával feloldotta a titkosítást mindazon aktákról, amelyek az 1944. szeptember 12-e utáni kivégzésekre vonatkoznak. Ezek az iratok mindeddig a BIA (Bezbebednosno-informaciona agencija) birtokában voltak a Belügyminisztériumban. Ezeknek az iratoknak az átadása még mindig folyamatban van, habár rendezetlen állapotban van az átadott anyag, a bizottsági tagok számára kutatható.

1. Évtizedekig tabu téma
2. Elhárulnak az akadályok
3. Mit kutatni és hol?
4. Nem megkerülhetők az anyakönyvek sem
5. Folyamatos a kutatási eredmények feldolgozása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején