Nyomorék mongol fejedelem előtt hódolt be a világ
2012. december 7. 16:38
Szinte a semmiből érkezett és egészen a mongol fejedelemség élére repítette bátorsága és ereje, pedig testi hibái miatt eleve hendikeppel indult. Timur Lenk ugyanis egy olyan korban élt, amikor a fogyatékosság szinte összeegyeztethetetlen volt a harci erényekkel és a hatalommal. A fejedelem 35, hadjáratokkal teli év után, 69 éves korában, veretlenül hunyt el, mikor Kína meghódítására készült.
Korábban
Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy ki volt a világtörténelem legnagyobb hadvezére, valószínűleg sokan kapásból a makedón Nagy Sándort vagy a mongolok legendás hódítóját, Dzsingisz kánt vágják rá. S ha az illető nem Közép-Ázsiából vagy egy muszlim országból származik, nem merészség azt állítani, hogy kevés szót pazarol Timur Lenkre – már ha egyáltalán eszébe jut. Pedig a mongol (egyes kutatók szerint türkomán) fejedelem bizonyos szempontból Alexandrosz és Dzsingisz kán fölé nőtt.
A Szamarkandhoz közeli Kesben, 1336-ban született, magát Transzoxánia emírjévé kikiáltó hadvezér ereiben – Dzsingisz kántól eltérően – nem királyi vér csordogált, s mivel nem volt a Csagatáj-nemzetség tagja, ezért kán sem lehetett. Ennek ellenére Timur Lenk kettesével vette a ranglétra fokait, s a mongol birodalom újjáélesztőjeként tekintett magára.
Pedig testalkata nem erre predesztinálta. Amikor 1941-ben a Szovjet Régészeti Bizottság kutatói fölnyitották Timur Lenk fél évezredig háborítatlan sírját, egy jobb lábára és karjára egyaránt béna, de erős alkatú és viszonylag magas férfi csontvázára bukkantak. Nem véletlen, hogy a perzsák el is nevezték őt Timur-i-lang-nek (Timur, a béna), amiből a nyugati nyelvekben előforduló Tamburlaine és Tamerlane lett.
Timur Lenk fogyatékossága akár végzetes is lehetett volna számára egy olyan korban, amikor a harci erény a politikai hatalom talán legfontosabb kelléke volt. A korabeli források nem hagynak kétséget a mongol fejedelem testi hibái felől, az viszont nem derül ki egyértelműen belőlük, hogy hogyan történt az ominózus baleset, ami a mongol hódító életét egészen haláláig megkeserítette.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/2e6889b40e5f4ab36b1e56fb4edfaab7.gif)
Timur Lenk szobra Üzbegisztánban
Valószínűleg 1363-ban történt az eset, amikor Timur Lenk még Szisztán (vagy Szidzsisztán, a történelmi régió részben a mai Irán keleti részén, részben Afganisztán déli részén terült el) kánjának hadseregében harcolt valahol a mai Afganisztán délnyugati részén. A fejedelemről nem túl jó véleménnyel levő Ibn Arabshah szír krónikás elbeszélése szerint egy szemfüles juhász kémkedett a bárányaira vigyázó harcos után, majd egy jól irányzott találattal nyilat eresztett a vállába, s hogy biztosra menjen, a csípőjébe. De szemléletes beszámolóval tért haza a spanyol utazó, Clavijo is, akinek szintén megakadt a szeme a „nyomorék” Timuron.
A fejedelem fogyatékossága könnyű támadási felületet jelentett ellenségei számára, elsősorban az oszmán szultánnak, illetve Bagdad és Damaszkusz vezetőinek. Hamar kiderült, hogy a gúny tárgyává lett Timur Lenket könnyebb szavakban megsemmisíteni, mint legyőzni. Még legnagyobb kritikusa, Arabshah is elismerte, hogy a fejedelem „bámulatosan erős és bátor” volt, s „félelmet és engedelmességet” váltott ki.
Timur Lenk hódításai során elfoglalta Kelet-Turkesztánt, a Kaszpi-tenger déli vidékét, Perzsiát, Grúziát, Örményországot, Észak-Mezopotámiát, valamint Észak-Indiát. De tönkreverte I. Bajezid oszmán uralkodó seregét, s magát a szultánt is foglyul ejtette. Az oszmán állam darabokra szakadt szét, de ugyanez történt Timur birodalmával is; a fejedelem 1404 őszén indult meg Kína ellen, de a következő év februárjában megbetegedett, amiből már nem épült fel.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 29. A kétpólusú világrend (kialakulása, jellemzői, a két blokk berendezkedése, konfliktusok, szétesése)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/790.jpg)
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap
![](https://ad.jumu.hu/www/images/16b7d50220649027851e09895cd5883a.jpg)