Sokáig riogatott a Horthy-fasizmus szelleme
2012. november 16. 19:50
Korábban
Horthy és a zsidótörvények
Nem az 1938. évi volt az első zsidótörvény, hanem az 1920-ban elfogadott numerus clausus (XXV. törvénycikk), amely korlátozta a „magyarországi nemzetiségek és népfajok” tagjainak a felsőoktatásba való bejutást – fogalmazott Kovács M. Mária, a CEU oktatója. A kutató szerint máig tartja magát az a legenda, hogy a törvény nem tesz expicit utalást a zsidókra. Ez a kép hamis, hiszen a zsidókat ugyan valóban nem említették meg a főszövegben, ám a törvény végrehajtási utasításának lábjegyzetében külön nemzetiségnek tüntették fel őket. A korszakban precedenst teremtő jogfosztó törvény lényege az volt, hogy miként lehet közigazgatási rendelettel magasabb szintű jogokat felszámolni.
Mint arra az előadó rámutatott, Horthy nem tett különbséget a numerus clausus és a zsidótörvények között, az elsőt 20 százalékos, míg a második zsidó törvényt 6 százalékos numerus claususnak hívta. (az 1938. évi XV. törvénycikk kimondta: a szabadfoglalkozású állásoknál és a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál 20%-a a zsidók maximális aránya, míg az egy évvel később hatálya lépő törvény 6 százalékban maximalizálta a zsidók arányát a szellemi foglalkozásokban.) A numerus clausust – Teleki Pál intése ellenére – csak 1928-ban módosították, ekkor megsemmisítették a végrehajtási utasításban foglalt szabályt, így elvben helyreállt a jogegyenlőség. Ezzel ugyan eltörölték a nyílt kvótát, de a foglalkozási kvóta alapján 11 évig burkolt formájában érvényben maradt a diszkriminatív intézkedés – mondta el a kutató.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1956
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre
- Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után
- Sok magyar menekült az Egyesült Államokban töltötte 1956 karácsonyát
- Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért
- A karhatalmi egyenruhásokat is megbénította az 1956-os budapesti nőtüntetés résztvevőinek bátorsága
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Milánóban képezte magát és Korfun is énekelt Hollósy Kornélia, a „nemzet csalogánya” 14:20
- 10 érdekesség Budapest ostromáról 09:56
- Birodalom-szerte egyedi építészeti megoldás volt a Váralagút elkészítése 08:20
- Kétszer lőtték le egy nap alatt a Luftwaffe ászpilótáját, Adolf Gallandot tegnap
- Veretlenül vonult vissza a magyar atlétika első női olimpiai bajnoka Csák Ibolya tegnap
- „…nehezebb teher, mint amilyet képes elviselni!” – Így küzdöttek meg a gyásszal a koraújkori szülők tegnap
- „Rólunk, de nélkülünk” - Két évszázad háborúskodását zárta le a karlócai béke tegnap
- Mozart utolsó útja tegnap