Így néz szembe Lengyelország a saját múltjával

2011. november 16. 14:19

Korábban

Az átvilágítási eredmények

Az adatbázis következő része az állambiztonsági alkalmazottak, tisztek lajstroma, akikhez a kevésbé ismert katonai elhárítás beosztottait is sorolják. A 2011. májusi állapot szerint 24 659 személy ilyen jellegű pályafutása ismerhető meg. A harmadik információs kategória a törvény által meghatározott tisztségeket betöltő személyek átvilágításának eredményeit tartalmazó gyűjtemény. Eddig 5486 szejm-képviselő, területi tanácstag és egyéb közhivatalt ellátó állampolgár múltját vizsgálták meg.

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete – egyedüli ilyen intézményként – a megfigyeltekről is adatbázist készít. Jelenleg 5323 olyan személyt ismertetnek, akikről a kommunista állambiztonsági szervek információt gyűjtöttek, és akik engedélyt adtak arra, hogy adataikat nyilvánosságra hozzák. Ebbe a virtuális katalógusba ugyanakkor nem veszik fel a rendszerrel bármilyen formában együttműködőket, legyen szó besúgásról, vagy tisztviselői, katonai pozícióról.

Lengyelországban tehát a nemzeti emlékezet részének tekintik a társadalom információs kárpótlásával kapcsolatos teendőket. Ám ez nemcsak a „felelősök–áldozatok” listáinak utólagos megkonstruálását jelenti, hanem egyben a tudományos ismeretterjesztést is. Az intézet komoly honlapfejlesztési munkát végez, ennek eredményei azok az oktatási portálok, amelyek segítségével az érdeklődő végighaladhat a lengyel történelem mérföldkövein.

A nemzeti emlékezet kronológiájának nyitó eseménye Lengyelország 1939-es lerohanása. A két irányból történő megszállásra már az internetes felület elérhetősége is utal, hiszen névadója két dátum: a német betörés napja, 1939. szeptember 1., és a szovjet támadás kezdete, 1939. szeptember 17. Az oldal a rövid történeti áttekintés mellett látványos térképeken mutatja be a hadmozdulatokat, ugyanakkor válogatott dokumentumanyagot: írásos forrásokat, fotókat és korbeli filmrészleteket tesz elérhetővé.

Időben a következik az Európa legnagyobb zsidó közössége ellen elkövetett bűnök sorozata. A lengyel kulturális örökség megőrzésén és terjesztésén szorgoskodó Nemzeti Kulturális Központtal (Narodowe Centrum Kultury) közösen fejlesztett „Élet az életért” (http://www.zyciezazycie.pl/) honlap az 1939 és 1945 közötti holokauszt borzalmait dolgozza fel, helyszínekre lebontva a történéseket. Az áldozatok emlékének szentelt ismeretanyagban az elpusztított, táborokba került zsidóság mellett helyet kaptak azok a lengyelek, akik vállalva a veszélyt, segítséget nyújtottak üldözött honfitársaiknak a vészkorszakban.

Igaz, nem saját domain névvel rendelkező IPN oktatási portál, mégis idekívánkozik a 20. századi lengyel történelem másik nagy tragikus emlékezeti eseményével, a katyńi mészárlással foglalkozó internetes felület. Az IPN honlapja megpróbálja egy helyre gyűjteni az 1940 tavaszán történt kivégzésekkel kapcsolatos összes lényegi információt. Így egyrészt aktuális hírportál, amely tájékoztat az elkövetkező rendezvényekről, fiataloknak szóló versenykiírásokról, regisztrálja a megemlékezéseket, a kiállításokat, a kiadványokat, az érintett civil szervezeteket, egyesületeket, másrészt teret ad a tágabban értelmezett információs kárpótlás igényének is.

Történeti-topográfiai ismereteket nyújt, dokumentumokat, fotográfiákat, korabeli leveleket ismertet meg. Közzé teszi azoknak a listáját, akik „kimondták az igazságot Katyńról”, és ezért büntetés, hátrány érte őket, továbbá megnevezi az „elnyomóikat”, azokat a tiszteket, ügyészeket, bírákat, akik velük szemben nyomoztak, ítéleteket hoztak. A honlapon olvasható 13 hozzátartozónak a strasbourgi bírósághoz 2009-ben eljutatott panasza, amelyben Oroszországot teszik felelőssé rokonaik haláláért. Mindez együttesen jól példázza az intézet azon törekvését, hogy a lengyel történelem sokáig elfojtott, egyfajta zárványként kezelt része végre a méltó helyére kerüljön a nemzet hivatalos és élő emlékezetében.

Müller Rolf teljes cikke a Betekintő 2012/2. számában olvasható

előző oldal 2 / 2