A barlanglakók a feltételezettnél kevesebb húst fogyasztottak

A régmúlt korok emberének étrendjét vizsgálva a tudósok abból indulnak ki, hogy a fehérje az egyetlen olyan táplálék, amely nitrogént tartalmaz. Minden egyes táplálékfajtára a könnyű és nehéz nitrogénizotópok más és más aránya jellemző: ily módon egy adott ökorendszerben rekonstruálható az étrend a fosszilizálódott csontokban található nitrogénizotópok arányai alapján - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.

A szervezetben jobban fennmaradnak a nehéz nitrogénizotópok, mint a könnyűek. Így a valóságos arányok megállapításához a tudósok olyan átszámítási táblázatot alkalmaznak, amelyet különböző fehérjetartalmú étrenden tartott állatokkal végzett korábbi vizsgálatok során állítottak össze. E táblázat alapján a kutatók korábban arra a következtetésre jutottak, hogy az őskori ember étrendjének 60-80 százalékát adták az állati fehérjék. Ez az adat annál inkább meglepő volt, mivel a modern étrendben mindössze 45 százalékkal szerepelnek a legkülönfélébb eredetű proteinek.

"Még az Északi-sarkkörön túl élő népesség étrendje sem tartalmaz ennyi fehérjét, pedig sok proteint fogyasztanak és még több zsírt" - emelte ki Tamsin O'Connell, a tanulmány szerzője, aki vizsgálatai során abból indult ki, hogy a korábbi becslések hibásak lehettek, mivel állatkísérletek eredményeiből indultak ki.

A Cambridge-i Egyetem kutatói a mostani vizsgálatok során pontosan könyvelték, hogy miből mennyit fogyasztottak egy hét leforgása alatt a kutatásban részt vevő önkéntesek, és minden ételből mintát vettek. Összehasonlítva a nitrogénizotópok arányát az ételekben és a résztvevők vérmintájában, meghatározták, hogy az emberi szervezet mennyi nehéz nitrogénizotópot raktároz el például a csontokban vagy a hajban.

Mint O'Connell kifejtette, így arra jutottak, hogy 12 ezer éve a korai földművesek étrendjének "csak" 40-50 százalékát adták az állati fehérjék. Táplálkozásuk összetétele nagyban hasonlít a jelenkori kínai vagy indiai farmerek étrendjére. A vadászó-gyűjtögetők is sokkal kevesebb húst fogyasztottak, mint azt korábban feltételezték.

"Arra a következtetésre jutottunk, hogy az állati eredetű fehérjék sokkal kevésbé voltak fontosak az őskor emberének étrendjében, de különösen igaz ez a neolitikumi földművesekre. A feltételezettnél kiegyensúlyozottabb étrend viszont arról tanúskodik, hogy komplex túlélési stratégiát követtek" - fogalmazott O'Connell.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs