Mi okozta a Római Birodalom bukását?

A birodalom felosztása

A 3. századi Római Birodalom szenátusa teljesen elvesztette szerepét és tekintélyét. A senatori rend tagjai végképp háttérbe szorultak a lovagok mögött. A fő szerep a hadseregé lett, amelynek már nem a határok védelmezése volt a legfőbb feladata, hanem a császár támogatása, aki hatalmának legitimitását tőle nyerte. A légiókat irányító tisztek többsége már a provinciákból származott, s nem Itáliából. Ezek miatt a 3. századra végképp eltűnt az a különbség, amely kezdetben a római polgárjog birtokosait (Itália lakosai és a provinciák szűk arisztokrata csoportja) a nem polgárjogú lakosoktól elválasztotta. A folyamat Caracallával tetőződött be, aki a római polgárjogot 212-ben a birodalom minden lakójára kiterjesztette.

284-ben gyanús körülmények közepette elhunyt Numerianus császár, s a hadsereg Diocletianust (284-305) választotta utódjának, aki 286-ban augustussá nevezte ki régi bajtársát, Maximianust. A két uralkodó 293-ban maga mellé vett egy-egy alacsonyabb rangú uralkodótársat (egy caesart), s ezzel a társcsászárság tetrarchiává, azaz négyes császársággá alakult. Diocletianus uralkodótársa Valerius Galerius, Maximianus uralkodótársa pedig Flavius Valerius Constantius Chlorus (Constantin császár apja) lett. Vitatott, hogy Diocletianus előre átgondolt koncepció alapján, vagy szükségmegoldásként találta ki e formát.

Diocletianus a két főcsászárra és két alcsászárra támaszkodó négyes hatalom (tetrarchia) megteremtésével a császári hatalom decentralizálására törekedett. Ezzel akarta elejét venni a trónbitorlásoknak, és elérni azt, hogy a négytagú császári testület mindig jelen lehessen ott, ahol egy tejhatalommal rendelkező személy jelenlétére éppen szükség van. Ez területi megosztást is szükségessé tett: Galerius a keleti rész európai területeit kapta (nagyjából Illyricumot), Constantius pedig Gallia, Britannia és Hispánia provinciát. Maximianus Itália, Africa s a nyugati Duna menti provinciák, Diocletianus a görög anyaország, az ázsiai területek és Egyiptom irányítását vállalta.

Richard Hooker, a Washingtoni Állami Egyetem tanára szerint a római állam bukásának gyökerei Diocletianus reformjaiban keresendők, ugyanis a tetrarchia csak a további széthúzási folyamatokat erősítette meg. 395-ben a még hatékonyabb irányítás és politizálás érdekében a Római Birodalom két különálló igazgatású, ám külpolitikáját összehangoló államra szakadt. Azonban a római államalakulat nem csupán földrajzilag, hanem kulturálisan is mindvégig megosztott volt: egy latin és egy görög részre tagolódott. Az utóbbi birdalomrész a válás során jelentősen jobban járt, ugyanis a lakosság, a bevételi források és a katonaság nagyobb részét is magáénak tudhatta.

1. A barbárok betelepítése
2. A kereszténység felvétele
3. Túlnőtt önmagán
4. Infláció gyengítette a gazdaságot
5. Ólommérgezés sújtotta a lakosokat
6. A birodalom felosztása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?