Elveszett királysírok

Nagy Sándor, a hódító

A makedón király 13 éves regnálása alatt a világ egyik legnagyobb birodalmát hozta létre, amely a Balkántól Indiáig terjedt. I. e. 323-ban birodalma fővárosában, Babilonban éppen egy Arab-félsziget elleni inváziót tervezett, amikor júniusban megbetegedett. Hellász legjobb orvosai vették körül, de ők is tehetetlenek voltak. A 33 éven át uralkodó Alexandrosz szervezete nem bírt ellenállni az őt megtámadó kórnak, amely tüdőgyulladás, malária, nyugat-nílusi vírus vagy májzsugor lehetett. Az állandó fizikai igénybevétel, a mértéktelen alkoholfogyasztás igen megviselték Nagy Sándor amúgy erős szervezetét.

Két évig készítették fényűző halottaskocsiját, amelyen Nagy Sándor aranyszarkofágba és aranyládába helyezett, lila köntösbe öltöztetett mumifikált testét Aigaiba, a makedón fővárosba vitték. A temetési menetet i. e. 321-ben, Szíriában Ptolemaiosz, Nagy Sándor hadvezére tartóztatta fel. Az i. e. 305-ben I. Ptolemaioszként Egyiptom királyának kikiáltott uralkodó erőszakkal Egyiptomba vitette Alexandrosz testét, és Memphiszben temettette el.

Később, az i. e. IV. század végén vagy az i. e. III. század elején (I. Ptolemaiosz vagy fia és örököse, II. Ptolemaiosz uralkodása alatt) Nagy Sándor testét memphiszi sírjából Alexandriába vitték, ahol újra eltemették a város központjában lévő királyi negyedben, a Szoma Mauzóleumban. Ezután Ptolemaiosz Philopator (i. e. 222-205) Alexandrosz testét dinasztiájának többi, külön-külön eltemetett ősével egyetemben Alexandriában, egy közös mauzóleumban helyeztette végső nyugalomra. Nagy Sándornak tehát legalább három sírhelye volt két egyiptomi városban, de még egyiket sem találták meg.

Az írásos források szerint a harmadik sír Alexandria észak-déli és kelet-nyugati főutcájának kereszteződésénél található. Sztrabón arról számolt be, hogy IX. Ptolemaiosz (i. e. 116-107) az arany helyére üvegszarkofágot tettetett - valószínűleg beolvasztatta az aranyat, hogy a pénzt verethessen belőle. Octavianus nem sokkal Kleopátra öngyilkossága után, i.e. 30-ban ellátogatott Alexandriába, ahol úgy tartják, hogy látta Nagy Sándor testét, virágokat helyezett a sírra, és egy arany fejdíszt tett Alexandrosz mumifikálódott fejére.

A sír utolsó ismert látogatója Caracalla császár volt. A sírt 270 után, az Aurelianus uralkodása alatt pusztító zavargások közben megrongálhatták, esetleg ki is fosztották. Ha hihetünk a forrásoknak, az i. sz. IV. században már nem ismerték a sír helyét. Hiteles arab kútfők, mint Ibn Abdel Hakam (871), Al-Massoudi (944), és Afrikai Leo (XVI. század) még arról számolnak be, hogy látták Nagy Sándor sírját, de egyikük sem nevezte meg a pontos helyét.

Nagy Sándor állítólagos szarkofágja

A 19-20. században több mint száz kutatást indítottak a legendás uralkodó sírjának felfedezésére, ám egyik sem zárult megnyugtató eredménnyel. A képen is látható Nagy Sándor állítólagos szarkofágját Szidón mellett fedezték fel, s az isztambuli Régészeti Múzeumba szállították. A kutatók azért gondolták, hogy a makedón királyhoz köthető tárgyat találtak, mert bár nem tartalmazta Alexandrosz maradványait, külső domborművein Nagy Sándor perzsák elleni hadjárata elevenedik meg.

1. V. Edward és Richard, York hercege
2. II. Harold és Hastings
3. I. Henrik és a vallásháború
4. Attila, a hunok királya
5. Nagy Sándor, a hódító
6. Az ismeretlen Uszerkaré fáraó
7. Nofertiti, a legkeresettebb

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején