Budapesten tartja közgyűlését a Történész Világszövetség

A számos, nemzetközileg elismert történész közül Ablonczy Balázs előadásában többek közt arról beszél majd, hogy a két világháború közötti magyar kivándorlók miként vitték magukkal honi elvárásaikat és politikai nézeteiket új hazájukba, ahol azok egy-egy konfliktus során akár sokkal jobban felerősödhettek, mint odahaza. Tóth Heléna, aki nemrégiben a Harvard Egyetemen védte meg a témában doktori disszertációját, az amerikai Kossuth-emigrációt hasonlítja össze a német politikai száműzöttek megítélésével. Balogh Balázs előadásában azt mutatja be, miként vált a soknemzetiségű századfordulós Magyarország felbomlása után a belső- és külső vándorlás kulcskérdéssé.

A külföldi előadók közül David Feldman a Londoni Egyetemről azt vizsgálja, hogyan kezelte az állam a bevándorlók által felvetett szociális kérdéseket, beleértve a szegényügyi törvényt és a jóléti állam intézkedéseit. Dariusz Stola (Lengyel Tudományos Akadémia) előadásában áttekintést nyújt a nemzetközi migráció 20. századi európai történetéről, míg Stefan Troebst a Lipcsei Egyetemről a kényszermigráció-diskurzus és az emlékezet európai kultúrája címmel tart előadást. A további előadók: Matěj Spurný (Cseh Tudományos Akadémia), Frank Tibor (ELTE), Melegh Attila (Demográfiai Intézet), Annemarie Steidl (Bécsi Egyetem) és Kováts András (MTA TK Kisebbségkutató Intézet).

A Történész Világszövetség a legrégebbi és legnagyobb történész szervezet, amely ötévente rendezi világkongresszusát. 1898-ban a Vilma holland királynő koronázása alkalmából rendezett nagyszabású rendezvénysorozathoz kapcsolódott az első, mintegy 300 fős hágai összejövetel. Párizs (1900), Róma (1903), Berlin (1908) és London (1913) után a világháború miatti 10 esztendős szünetet követően a brüsszeli konferencián vetődött fel az ötlet, hogy létrehozzanak egy nemzetközi szervezetet, amely szakmailag színvonalasabbá, kiegyenlítettebbé tenné a kongresszusok előkészítését. 1926-ban Genfben alakult meg a Történettudományi Nemzetközi Bizottság (Comite International des Sciences Historiques, rövidítve CISH, közkeletűbb magyar nevén a Történész Világszövetség). A szervezetnek jelenleg 53 tagállama van.

Időpont: 2012. szeptember 6. 9 órától (A sajtótájékoztató időpontja: 9.30)

Helyszín: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Jakobinus terem (1014 Budapest, Országház utca 30.)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”