Emléktábla a magyar forradalom alatt nyújtott lengyel segítség tiszteletére

A toruni egyetem Collegium Maius épületének falán elhelyezett gránittábla a lengyel kivitelezők nagy anyagi segítségével, a varsói Magyar Kulturális Intézet és igazgatója, Tischler János történész kezdeményezésére és pénzügyi támogatásával készült. Az avatás ünnepi keretét adó egynapos magyar rendezvény - kiállítás és koncert - megszervezésében a magyar nagykövetség is jelentős szerepet vállalt.

A Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász szülővárosában rendezett esemény mintegy száz résztvevőjét a miniszterelnök-helyettes mellett Michal Zaleski, a város polgármestere és Andrzej Radziminski, az egyetem rektora is köszöntötte.

Navracsics Tibor ünnepi beszédében hangsúlyozta: "Két nemzet barátsága olyan, mint két ember barátsága - mindennap tenni kell érte, hogy fennmaradjon és erősödjön". 1956-ot a magyar-lengyel barátság XX. századi történetében az egyik legkiemelkedőbb példának nevezte, utalva arra, hogy "a magyar forradalom valójában (...) Lengyelországban kezdődött", mert a lengyel események iránti szolidaritás indította el az október 23-i magyarországi tüntetést. Azt is kiemelte, hogy a forradalom "egyik szála is itt (Lengyelországban) ért véget", amikor "a jó szándékú lengyel polgárok önzetlenül pénzt és vért gyűjtöttek" a magyarok számára.

A miniszterelnök kiemelte, hogy a magyarokat és lengyeleket igaz, tartós barátság köti össze, amely nemcsak a hivatalos kapcsolatokban, de a civil közösségek és a városok közötti kapcsolatokban is érvényesül.

1956 őszén Torun lakói - a lengyel társadalom egészéhez hasonlóan - vért és pénzt adtak, illetve élelmiszert gyűjtöttek a magyar forradalmárok számára. A segélyakciót elsősorban a Kopernikusz Egyetem hallgatói és dolgozói szervezték. Önkéntesek magyar árva gyermekek örökbefogadására is jelentkeztek, de erre végül nem került sor.

A toruni diákok 1956. november 5-én Magyarországot támogató nagygyűlést rendeztek az egyetemen. A belbiztonsági hivatal jelentése szerint követelték a szovjet hadsereg kivonását Lengyelország és Magyarország területéről, tiltakozó tüntetést kívántak szervezni, és háromnapos gyászt hirdetni a magyar események miatt. A tömeggyűlés mintegy 1400 résztvevője határozatot fogadott el arról, hogy az egyetem Collegium Maius épületét feldíszítik a két ország nemzeti lobogóival, melyeket a gyász jeléül félárbocra eresztenek. Ezenkívül egy lengyel-magyar baráti társaság megalakításáról is szó esett, valamint tíz magyar diák térítésmentes felvételéről az egyetemre. Követelték továbbá az összes külföldi rádióállomás zavarásának megszüntetését.

A csütörtöki magyar nap keretében Navracsics Tibor megnyitotta a Toruni Állami Levéltár Hungarica kiállítását is, amelyen a város középkorig visszavezethető magyar kapcsolataira utaló emlékeket mutatták be. A rendezvénysorozatot este Szilasi Alex zongoraművész Chopin és Liszt - a két géniusz című ünnepi koncertje zárja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat