2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

2500 éves tetoválások egy szibériai hercegnőn

2012. augusztus 16. 08:59

Orosz régészek 2500 éves tetoválásokat találtak az egyik szibériai hercegnő földi maradványain. A fagyott altalaj miatt kiváló állapotban megőrződött testrajzok arról árulkodnak, hogy az évezredek során nem sokat változott a szkíták által tökélyre fejlesztett testfestés művészete.

A rendkívül jó állapotban megőrződött testfestések egy részén mitológiai teremtmények vehetők ki – mutattak rá a kutatók, akik szerint a rajzok kidolgozottsága az adott személy korának és társadalmi státusának indikátora volt.

A szibériai Ukok hercegnő az ókori nomád népcsoport, a pazirikok közé tartozott, akikről a görög történetíró, Hérodotosz közölt leírást az i.e. 5. században. Natalia Polosmak orosz régész – Ukok hercegnő földi maradványainak és tetoválásainak felfedezője – leginkább azon lepődött meg, hogy az elmúlt 2500 évben milyen keveset változtak a testfestések formái.

„Még mindig arról szól, hogy a tetoválások által az emberek a lehető legszebbnek érezzék magukat” – nyilatkozta a régész. Polosmak szerint a legelső olyan hely, ahova az emberek tetoválást varrnak maguknak, az a bal váll. „Ezt azért merem kijelenteni, mert minden olyan múmia, amelyet megtaláltunk és amelyen csak egy tetoválás volt, a ball vállon volt díszes” – fűzte hozzá.

A tetoválások egy szibériai hercegnőn láthatók, aki körülbelül 25 éves korában hunyt el; az Altáj-hegységben, az ukoki fennsíkon két másik harcos csontjai is előkerültek, mindketten kiváló állapotban, ami a fagyott altalaj jó konzerválási képességével magyarázható.

A tetoválásokra akkor lettek figyelmesek, amikor a 19 évvel ezelőtt a jég fogságából kiszabadított hercegnő csontjait éppen át akarták szállítani az Altaj Köztársaság fővárosába (és egyetlen városában), Gorno-Altajszkba, hogy ott egy üvegszarkofágban helyezzék végső nyugalomra.

A kutatók egyelőre nem tudnak dűlőre jutni a tekintetben, hogy a 2500 éve élt nő ki is volt valójában: királyi előkelő, mesemondó, gyógyító vagy egy szent. Polosmak mindenesetre azt állítja, hogy a tetoválások akkoriban mintegy személyi igazolványként funkcionáltak, hasonlóan az útlevelekhez. „A pazirikok azt hitték, hogy a tetoválások átsegítik őket a túlvilágra, ahol a családtagoknak könnyebb lesz megtalálniuk egymást” – közölte a régész.

Szerinte minél tovább élt valaki, annál több tetoválás díszítette a testét. A hercegnő ball vállán egy mitológiai állat látható: egy szarvas, egyszarvú aganccsal a fején, de egy szarvas feje van a csuklója körül is, s egy másik állat a hüvelykujján valamint a bal kezén.

Pazirik világhírűvé vált helyszín az Altáj-hegységben, ahol szkíta-hun kori halomsírokban fejedelmi temetkezéseket tártak föl az orosz régészek az i. e. 6. és 3. század közötti időszakból. A helyszínről művészeti korszakot (paziriki kultúra) is elneveztek. A helyszín a nevezetes Ukok-fennsík közelében, Oroszország Szibériai részén, Kína, Kazahsztán és Mongólia négyeshatárpontjának közelében található.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár