18. századi magyar múmiák segíthetnek a tüdőbajkutatásban

A tüdőbaj 2010-ben 1,5 millió ember halálát okozta, miközben a világ lakosságának egyharmada fertőzött, ám tünetmentes. A kifejlesztett vakcina sok lokális járvánnyal sújtott területen nem működik és az antibiotikumok is egyre inkább eredménytelenek a betegség elleni harcban.

Az antibiotikumos kezelés hat hónapot is igénybe vehet, amelyet sok páciens nem tud befejezni. A kezelés sok esetben csak még erősebbé teszi a baktériumot, így az ellen tud állni a szervezet védekezéseinek. Az 1700-1800-as évekből származó – azokból az évekből, amikor a tuberkulózis fehér pestisként söpört végig a kontinensen –, igen jól konzervált múmiák csoportja felbecsülhetetlen értékű információkhoz juttathatja a kutatókat a baktériumról és az ellene történő természetes védekezésről.

65 város 200 lakóját – köztük kereskedők, apácák, papok, orvosok, iparosok, postamester felesége és gyermeke – temették az észak-magyarországi Vác városában lévő Fehérek templomának kriptájába 1731 és 1838 között. A hűvös levegő (átlag 10 °C), az alacsony nedvességtartalom és a koporsók fájára kent fenyőolaj baktérium- és gombaölő hatásának kombinációja ideális körülményeket nyújtott a természetes mumifikálódáshoz. Amit sokáig elkerült a figyelem, mivel a kriptát befalazták, a holttestek pedig feledésbe merültek.

A koporsóhalom

1994-ben egy munkás a templom falán egy repedésre lett figyelmes, s mikor kalapáccsal megütötte, üreges hangot hallott. Néhány csapást követően az egy téglányi vastag fal kezdett összeomlani. Az áttörést követően a munkás egy lefelé vezető, sötét kőlépcsőt talált. A plébánossal együtt lementek a lépcsőn, s egy mennyezetig díszesen kifestett, koporsókkal telerakott kriptát találtak.

A plébános felismerve a ritkaságok jelentőségét – hiszen a koporsók nem gyakran élik túl ilyen szép állapotban az évszázadokat – szakembereket hívott, akik a nyughelyeket felnyitva mumifikálódott holttesteket találtak. A kripta mikroklímája megőrizte az elhunytak ruházatát és egyéb melléjük temetett értékeiket a gyapjúzoknitól a főkötőkön és a rózsafüzéreken át a fejükre helyezett rozmaringból készült koszorúig.

A tízhónapos korában elhunyt Orlovits Johanna

A múmiák a Természettudományi Múzeumba kerültek, ahol röntgensugaras vizsgálatnak vetették alá őket, amely során tuberkulózisra utaló nyomokat találtak a csontokban. Dr. Pap Ildikó, a múzeum embertan tárjának osztályvezetője Mark Spigelman professzorral vette fel a kapcsolatot, aki úttörő szerepet játszott a tüdőbaj baktériumának régészeti maradványokban való kutatásában. A két és félszáz múmia egyedülálló lehetőséget jelent a TBC minél jobb megismeréséhez.

A szövetminták elemzése után a múmiák 89 százalékában találtak a szakemberek TBC fertőzésre utaló bizonyítékokat. Az évszázados leletek nagyszerű lehetőséget biztosítanak a kutatók számára egy olyan gyógyszertörzs kifejlesztésére, amellyel a tüdőbajban szenvedő betegek rövidtávon hatékonyan tudják felvenni a versenyt a gyilkos kórral szemben, ugyanis a váci múmiák csupán 35 százaléka halt meg a kórban. Mivel nem volt védőoltás és antibiotikus kezelés, a múmiák fennmaradó 65 százaléka genetikai ellenálló képességgel rendelkezett, amely hosszútávon megoldást jelenthet a tuberkulózis génterápiával történő gyógyításában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2017

• Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
• Kirakatházasság 1932-ből
• Róma mindenható matrónája
• Amerikai mámor Magyarországon
• Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
• Záray Márta és Vámosi János
• Paraguay tirannoszaurusza
• Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
• A tudomány és a sport kastélya Tordason