Budapesti olimpiai álmok
2012. augusztus 7. 12:51 Murányi Gábor
Korábban
Ajánljuk magunkat...
A MOB Párizsi konferenciájára kiküldött magyar delegáció papagájmódra csak a „megérdemeljük” kezdetű litániát hajtogatta, s a propagandaharc finisében a sportvezetés félszáz magyar olimpiai bajnokkal – köztük a futball-legenda Puskás Öcsivel és a bokszfenomén Papp Lacival – íratta alá a NOB-tól „igazságos és az olimpiai gondolat szellemében történő”, értelemszerűen Magyarország számára kedvező döntést kérő levelet. Ugyanez időben más pályázók a legkülönfélébb módokon környékezték meg a döntéshozókat: Róma például valamennyi NOB-tagot (és azok családtagjait) tíznapos „tanulmányútra” invitálta, no nem az olasz fővárosba, hanem tengerpari fürdővárosba, Capriba.
A végső, háromfordulós döntésre 1955. június 16-án a párizsi Sorbonne egyetemen került sor. A budapesti álmok jószerével már az első fordulóban szertefoszlottak, mivel Magyarország, 8 támogató voksot kapva, a harmadik helyre szorult a 15 szavazatot elnyerő későbbi győztes, Róma, illetve a 14 voksot begyűjtő Lausanne mögött. A második menetben Budapestre már csak egy szavazat esett: Mező Ferencé. Őt ugyanis „elfelejtették” meghívni a népi demokráciák küldötteinek sebtiben összerántott egyeztetésére, ahol is a Szovjetuniót képviselő NOB-tag, Nyikolaj Adrianov kifejtette, nem lenne szerencsés, ha olimpiarendezés dolgában Moszkvát bármely testvéri ország fővárosa megelőzné.
„Sportemberek vagyunk. Hozzá vagyunk szokva a győzelmekhez, de el kell viselnünk a vereséget is...” Mindössze ennyit mondott a nemzetközi sajtótájékoztatón Sebes Gusztáv MOB-elnök. „Sportszerű” megnyilatkozását a másnapi lapok mindenfajta kommentár nélkül idézték, utána pedig, az újabb pártközponti utasításra, többé szó sem esett az ötkarikás budapesti álmokról.
Murányi Gábor cikke a Múlt-kor 2011 nyári számában található
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.