Vértes László
2012. július 25. 11:46
Budapest, 1914. november 3. – Budapest, 1968. augusztus 20.
A Vértesszőlősi előember felfedezője, Vértes László 1914-ben született Budapesten. Visszaemlékezései szerint ötödikes gimnazista korában jött a gondolat: régész lesz. A középiskola befejezését követően azonban az orvosi karra jelentkezett, ám két szemeszter után abbahagyta, majd különböző munkákból tartotta fenn magát: volt tisztviselő, artista, hölgyfodrász és segédmunkás is.
Régészeti tanulmányokat sohasem folytatott, ám több barlangkutatásba bekapcsolódott, s önképzéssel fejlesztette magát. 1945 után a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaként országos barlangfelügyelő lett. 1951-től a Történeti Múzeum paleolitgyűjteményének kezelését vállalta.
Részt vett Kadić Ottokár solymári barlangfeltárásában, ásott a Mecsekben, Pilisben, Gerecsében és a Bükkben is, ahol első jelentős régészeti eredményét hozta napvilágra: az Istállós-kői-barlangban egy ősemberi tűzhelyet emelt ki, s szállítatott a Magyar Nemzeti Múzeumba, amelynek a föld- és őslénytani osztályát irányította.
Legnagyobb szakmai eredménye a vértesszőlősi előember maradványainak felfedezése volt 1963-ban, leginkább innen ismerjük Vértes László nevét. A Samu névre keresztelt, Európa egyik legidősebb, mintegy 350 ezer éves Sinantropus jellegű előember-maradvány feltárása nemcsak országos, hanem nemzetközi méretű felfedezés volt. A tudományok doktora fokozatot is elnyerő ősrégész a Homo paleohungaricus felfedezésével megjelölte Magyarországot az őskor térképén.

A lovasi kőkori festékbánya, a sümegi ősbánya és a Szeleta-barlang feltárása is „Vértesszőlős gazdája” nevéhez köthető. A pihenést nem ismerő régész korai halála miatt nem tudta megvalósítani egyik nagy álmát, a vértesszőlősi leletről készült monográfia elkészítését. A felfedezés helyszíne és az ott létesített tudományos bemutatóhely azóta is hihetetlen népszerűségnek örvend, azonban a további ásatások megakadtak.
Főbb művei:
Őskori bánya Lovason. Bp., 1956.; Medveemberek krónikája. Bp., 1957.; Tata – eine mittelpaläolitische Travertin-Siedlung in Ungarn, 1964.; Lower Palaeolithic hominid and pebble-industry in Hungary Nature, 1965.; Upper Biharian (Intermindel) pebble-industry occupation site in Western Hungary. Current Anthropology, 1965.; Typology of the Buda-industry. Quaternaria, 1965.; Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Bp., 1965.; Őskori bányák Veszprém megyében (Lovas, a legősibb bánya, A sümegi ősbánya). Veszprém, 1969. Athenaeum Ny. Bp.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Budapest múltja egy időgépben kel életre tegnap
- A dzsungel mélyén veszett el az arany várost kutató kalandor tegnap
- Végjáték Hanoiban: A vietnámi háború egy hadifogoly szemével tegnap
- Goebbels "utolsó éjszakája" - hat gyerek halála tegnap
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől tegnap
- Dániából származhat a legendás Sutton Hoo-i sisak? tegnap
- Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz tegnap
- Koncepciós per keretében ítéltek halálra Rudolf Slánský kommunista politikust 2025.03.29.