Brazília, a mitikus sziget
2012. július 6. 09:58
Az európaiak 1500-ban érték el először a brazil partokat, évszázadokkal azelőtt, hogy bármely térképkészítő tudta volna, hol van Brazília - amely csupán egy sziget volt számukra talán száz vagy még kevesebb tengeri mérföldre Írországtól nyugatra. A térképészeti talány egészen az 1800-as évek végéig elkísérte a nyugati utazókat.
Korábban
Mikor Argentína 1982-ben megszállta a brit Falkland-szigeteket, az egyik leggyakoribb reakció az Egyesült Királyságban az ijedelem és a rácsodálkozás volt: vajon miért akarják az argentinok lerohanni a skót partok közelében lévő tetszőleges szigetek egyikét? Mindez, mint kiderült, része egy meglepően hosszú és az európaiak dél-amerikai hagyományaira nem különösebben büszke reakciónak. Így történhetett meg, hogy a 12 ezer kilométerre lévő szigeteket Nagy-Britannia mellé helyezték.
Természetesen a korabeli térképészek semmit sem tudhattak a hatalmas területű dél-amerikai ország jövőjéről, amikor Brazília „szigetét” a térképükre helyezték. Brazília egyike volt azon rengeteg fantomszigetnek, amely felbukkant az európai navigáció térképein, általában elferdített tények és a hajósok hibás jelentéseinek köszönhetően keletkező legendák eredményeként.
Brazília mérete és Írországhoz való közelsége miatt a Fantom-Brazília inkább legenda volt, mint hiba, a sokszínű néphagyomány és a tengeri mítoszok egy darabkája. (A képünkön is látszik az ír partoktól nyugatra elhelyezkedő apró „brazil sziget”.)
Elgondolkodtató, hogy a "hamis" brazil szigetnek hosszabb európai története volt, mint a valódi országnak. Bár a portugál felfedező, Pedro Álvares Cabral azt állította, hogy övé volt az első partraszállás Brazíliában, 512 évvel ezelőtt, a hamis brazil sziget már 1325-ben feltűnt a térképeken Írország partjainál. Arra az expedícióra azonban, amely valójában megállapította a dél-amerikai ország megfelelő helyét, 1872-ig várni kellett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
