Szeptembertől újra látogatható a vásárhelyi Teleki Téka

Kampányok

A Fogadj örökbe egy széket a Teleki Tékában (a Téka műemlékszékeinek restaurálása), a Fizess egy sört a bagolynak! (a bagolycégér felújításához szükséges összeg összegyűjtése a Félsziget Fesztiválon), a Légy a Téka hangja (audioguide a kiállításokhoz) akciók amellett, hogy pénzt hoztak, élőbbé is varázsolták az intézményt a vásárhelyi, erdélyi közösség tudatában. Tulajdonképpen ez az igazgató egyik fő célja most is, a Tékának ezt a közösségteremtő erejét feléleszteni. A Teleki–Bolyai Könyvtár 1974-től a Maros Megyei Könyvtár dokumentációs részlegeként működik; ez azt jelenti, hogy fenntartója a Maros Megye Önkormányzata. Az elmúlt néhány évben a megyei költségvetésből meglehetősen sokat fordítottak az épület felújítására, az állomány megfelelő konzerválásának biztosítására, valamint a biztonsági rendszer modernizálására.

Lázok Klára elmondása szerint a programjaikat ugyanakkor a Teleki Téka Alapítványon keresztül pályázatokból finanszírozzák, restaurátorműhelyüket szintén pályázati támogatásoknak köszönhetően korszerűsítették az elmúlt tíz évben. Volt és jelenlegi támogatóik közül fontos megemlíteni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, a Nemzeti Kulturális Alapot, a Teleki László Alapítványt, az Illyés Közalapítványt, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályát, a Szülőföld Alap Irodát (Bethlen Gábor Alap), a Magyar Tudományos Akadémiát, a Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítványt, a Maros Megyei Tanácsot és a Communitas Alapítványt.

A nagyjából 230 ezer kötetnyi állomány gyarapítása folyamatos, a legújabb könyvek idén márciusban kerültek a könyvtárba, egy Magyarországon elhunyt kolozsvári társadalomtudós hagyatékaként. A Tékába ma két célból látogatnak az érdeklődők: a olvasóteremben főként magyarországi és erdélyi kutatók, valamint diákok dolgoznak, a Téka könyvmúzeumát, a Bolyai-emlékszobát és az időszakos kiállításokat pedig évente 15-20 ezer turista kereste fel a tavaly elkezdett felújítás előtt, főként magyarországi turistairodák szervezésében, de nagyon sok nyugat-európai egyéni és csoportos látogatójuk is volt.

A könyvtár 2012 márciusában befejezett állományellenőrzése közben sajnálatos tényre derült fény, arra, hogy 538 könyv hiányzik. Az intézményvezető szerint nagyon nagy veszteség ez a Tékának, hisz ebből majd 250 könyv 1900 előtti kiadvány. „Reméljük, hogy a következő években néhánynak sikerül nyomára akadni, és visszakerülnek a Tékába, de nyilván nincs mód azoknak az egyedi példányoknak a visszaszerzésére, amelyek bejegyzéseik, ex-librisük, egykori tulajdonosaik révén pótolhatatlanok. Nincs állami költségvetési fedezet a hiányzó könyvek más példányainak megvásárlására. Én abban reménykedem, hogy ezeknek a nem egyedi példányoknak az esetleges visszavásárlására különböző közösségi akciókon keresztül sikerül majd pénzt kerítenem. Személyes célomnak tekintem ezt az ügyet” – mondja az igazgató.

A Teleki Téka épülete 2012. szeptember 1-jétől lesz újra látogatható – tavaly ősztől ugyanis általános tatarozást végeztek az épületen. Az elmúlt évtized folyamán végrehajtott tetőszerkezet-javítás, vízelvezetési-szigetelési munkálatok után a festés mellett felújították az elektromos hálózatot, korszerűsítették a riasztóberendezést és a vizesblokkokat, kicserélték a zárakat, restaurálták vagy kicserélték a nyílászárók nagy részét. Ez azt jelenti, hogy az olvasótermi és irodai tevékenységek is jobb körülmények között zajlanak majd. Lázok Klára bízik abban, hogy a felújítás után a Téka újra teljes szépségében pompázik majd, és rendszeresen látogatják, hiszen az elmúlt hónapokban naponta érdeklődtek az olvasók, hogy mikor nyílik újra a könyvtár.

„Bár a köztudatban elsősorban régi könyvek őrzési helyeként szerepel, hangsúlyoznám, hogy a Teleki Téka egy élő gyűjtemény, amelynek modern kézikönyvtára, művelődéstörténeti-helytörténeti szakkönyvtára a tudományos kutatás mellett a tágabb olvasóközönséget is hivatott szolgálni. Folytatódnak múzeumpedagógiai programjaink is, amelyek által, a Téka didaktikai potenciáljára építve a könyvszeretetre igyekezünk nevelni a marosvásárhelyi fiatalokat. Ugyanakkor 2012. szeptember 1-jén újra meg szeretnénk nyitni régi könyves kiállításainkat is, amelyeket megpróbáltunk minél interaktívabbá varázsolni, minél érdekesebb segédeszközöket bevezetve. Nyílik majd egy kis médiasarok is, ahol virtuálisan lapozgathatnak a látogatók régi könyveinkben. Azt szeretnénk, hogy a Tékában tett múzeumlátogatás ne csak egy szokványos idegenforgalmi élmény legyen, hanem alapjaiban változtassa meg a látogatóknak a Gutenberg-galaxishoz való hozzáállását.”

Habár végrendeletében ilyen dolgokról Teleki Sámuel nem álmodhatott, ma meggyőződne róla: jó kezekben van a könyvtára. Az a Teleki Téka, ami a nehézségek ellenére több mint kétszáz éve őrzi az európai művelődés, valamint a magyar könyvkultúra kincsnek számító remekműveit.

A cikk eredetileg a MúzeumCaféban jelent meg

1. "Mineralogica Collectiommal hagyom és legálom"
2. Az államosítás után
3. Kampányok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
• 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
• Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
• Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
• Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David