Már hétezer éve is tartott tehenet az ember
2012. június 21. 11:28 MTI
Már hétezer évvel ezelőtt is tartottak tejelő marhákat és fogyasztottak feldolgozott tejet a mai Szahara területének prehisztorikus lakói. Egy nemzetközi kutatócsapat több ezer éves agyagedényekben megtalált zsírmaradványok alapján jutott erre a következtetésre.
Korábban
A kutatás során kiderült, hogy a tej már nagyon korán a táplálkozás fontos részévé vált - írják a szakértők a Nature című szaklapban megjelent tanulmányukban.
Julie Dunne, a brit Bristoli Egyetem munkatársa és kollégái a hátramaradt zsírmaradványokat vizsgálta 81 agyagedényben, amelyeket a Szahara líbiai területén találtak. Az edények az időszámításunk előtti 8100 és 2600 közötti időből származnak. A szakértők analizálták a különböző zsírok izotópjait, így állapították meg, hogy állati zsírokról van szó.
Az Észak-Afrikában élő prehisztorikus emberek juhokat, kecskéket és marhákat tartottak már jóval azelőtt, hogy növénytermesztésbe fogtak volna. A Közel-Keleten és Eurázsiában a fejlődés másképp zajlott le: az úgynevezett neolitikus forradalom ideje alatt az ember folyamatosan telepedett le, mezőgazdasági tevékenységbe fogott, majd állattartásba kezdett.
A Szahara-régió prehisztorikus állattartásának fontosságát jelzik a sziklarajzok és a különböző metszetek, amelyek teli tőgyű teheneket, sőt fejést végző embereket is ábrázolnak. Ezeknek az alkotásoknak a korát azonban egyelőre nehéz meghatározni, így a kutatók eddig keveset tudtak arról, mikor is kezdett el az ember tejelő marhákat tartani és tejet feldolgozni.
A tej feldolgozása különösen fontos volt, hiszen a prehisztorikus ember szervezete egyáltalán nem birkózott meg a tejjel. Szervezetéből ugyanis még hiányzott a laktáz nevű enzim, amely a tejcukor, a laktóz lebontásához szükséges. Minél jobban feldolgozott viszont a tej, annál kevesebb laktózt tartalmaz és annál könnyebben emészthető.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap