Római hajóroncsokat találtak görög régészek
2012. május 31. 09:34 MTI
Két római kori hajóroncsot fedeztek fel Korfu és Itália között a régészek, akik az építendő görög-olasz gázvezeték nyomvonalán vizsgálták a tengerfeneket.
Korábban
A görög kulturális minisztérium közleménye szerint a régészek egy 200 négyzetkilométeres területet vizsgálnak át. Az archeológusok, akik oldalpásztázó hangradart, valamint robotvezérlésű tengeralattjárókat alkalmaznak a kutatások során, májusban fedezték fel az 1,2 kilométeres és 1,4 kilométeres mélységben nyugvó 3. századi hajóroncsokat. Ezek az eddig előkerült legmélyebben lévő roncsok, kivéve az 1999-ben Ciprus partjai közelében 3 kilométeres mélységben megtalált hajómaradványokat.
A tengerfenéken szétszóródva amforákat találtak, amelyekben az ókori kereskedők élelmiszert, bort, olajt szállítottak. A leletek között a tengerészek által használt konyhai eszközök, horgonyok is szerepelnek. A kutatócsoport néhány cserépedényt, valamint egy márványvázát hozott a felszínre.
Angeliki Szimosszi, a görög búvárrégészeti hatóság vezetője szerint az elsüllyedt ókori hajók általában 30-40 méteres mélységben kerülnek elő. Ennek alapján alakult ki az a vélemény, hogy a csatahajóktól eltérően a kereskedők jobbára a partok mellett haladtak, s nem merészkedtek mélyebb vizekre.
Mint Jeffrey Royal amerikai mélytengeri búvárrégész rámutatott, az ókori tengerészek sok esetben inkább a nyílt tengerre törekedtek, attól tartva, hogy a szél a parti sziklákhoz csapja hajójukat. Jeffrey Royal, aki alapítványával több víz alatti kutatóprojektet hajtott végre a Földközi-tengerben, kiemelte, hogy az ókori tengerészek nem rendelkeztek mélységmérővel, így csak a biztonsági szempontok számítottak, és közömbös volt számukra, hogy 30 vagy 3000 méteres mélységben van-e a tengerfenék.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20