Sorsgyötörte magyar anyák

A soha fel nem állított Horthy-szobor

2012. május 24. 14:16 HVG

Kis híján már életében, 1944-ben lovas szobrot állítottak Horthy Miklós kormányzónak. A műalkotásról az utókor csak egy korabeli, a HVG által felkutatott nyilas lapból értesülhet - derül ki a hetilap e heti számából. A szobrot soha nem öntötték bronzba, maga a minta pedig alighanem azt követően semmisült meg, hogy a szobrászművész és családja 1944 decemberében Nyugatra menekült


A Magyarság című nyilas napilap 1944. július 9-én hamisítatlan békebeli hangulatot árasztó helyszíni riportot közölt. Az ifjabb Vastagh György műtermében tett látogatásról szóló cikk megjelenése már csak azért is meglepő volt, mert bár a 76 éves szobrász a hatalom megrendelésére egész életében előszeretettel formálta meg nemzeti múltunk dicsőséges alakjait, a napi politizálástól jószerivel távol tartotta magát. 1944 nyarán viszont előzékenyen fogadta a Naphegy déli oldalán fekvő Tigris utcai villájában az uszításban élenjáró lap ifjú munkatársát, Istók Lászlót – derül ki Murányi Gábornak, a HVG e heti számában közölt írásából.

Az antiszemita újság cikke szokatlanul visszafogott hangú volt. A Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterre tett ízléstelen megjegyzésen kívül legfeljebb a „négerek mohó kapzsiságáról” odavetett mondat árulkodott az orgánum irányultságáról. A riportnak láthatóan egyetlen célja volt: hírt adni „Kormányzó urunk lovas szobráról”, ezzel sürgetve a „nagy szeretettel és elmélyüléssel” kidolgozott, fél életnagyságú mű mielőbbi felállítását „a hazához visszatért Kolozsvárott”.

A szobrot azonban soha nem öntötték bronzba, maga a minta pedig alighanem azt követően semmisült meg, hogy a Vastagh família 1944 decemberében Nyugatra menekült. Amikor ugyanis 1944 decemberében visszatértek Budapestre, a Tigris utcai műtermet feldúlva és kifosztva találták – tudható a Vastagh művészcsalád című, 2004-es Ernst múzeumi tárlathoz készült katalógusból. A katalógust szerkesztő Barla-Szabó László pótolhatatlan műként említi a Kincsem nevű világhíres angol telivér versenyló életnagyságú „plaszterpéldányát”, a lovon ülő kormányzóról készített szoborvázlatról azonban nem ejt szót. Valahai létezéséről csupán a Magyarságban közölt cikk fénykép-illusztrációja tanúskodik.

Mielőtt Vastagh belefogott volna a Hadik-szobrát felavató, majd a művészi teljesítményt Corvin-koszorúval is elismerő Horthy megmintázásába, előbb a kormányzó fiáról, az 1942-ben repülőszerencsétlenségben elhunyt Istvánról készített szobrot. Az egész alakos bronz, Vastaghtól szokatlan módon, csak a díszegyenruhás repülőtisztet mutatta, ló nélkül. Bár a három és fél méteresre nagyított Horthy Istvánt a szolnoki városháza főterén mészkő talapzatra állították, az 1944. március 19-ére időzített avatás a német megszállás miatt ugyanúgy elmaradt, mint a kormányzó lovas szobrának kolozsvári, országra szóló avatási ceremóniája.

2018. tavasz: Sorsgyötörte magyar anyák
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!