Lefordították a szeptember 11-i támadás helyszínén talált agyagtáblákat

Az agyagtáblákat a Customs House alagsorában tárolták, mikor a World Trade Center az épületbe becsapódó repülőgépek után leomlott. Az ősi, négyezer éves táblákat – összesen 301-et – valamikor a támadás előtt lophatták el Irak déli részéből. Az amerikai vámhatóság végül lefoglalta a leleteket, amelyek átmenetileg a WTC alagsorában nyertek elhelyezést.

Amikor a gyűjteményt a terrortámadás után megtalálták, egy újabb raktárba tették őket, ahonnan a Harvard University's Semitic Museumba kerültek; itt Dennis és Jane Drake Piechota vezetésével egy speciális restaurációs eljárás alá vetették – egy különleges kemencében lassan kiégették, majd fürdővízben sót nyertek belőlük. A táblák újra kerámiakeménységűek lettek, amivel sikerült meghosszabbítaniuk „élettartalmukat” és visszanyerték eredeti formájukat.

A tudósok azóta megtudták, hogy az agyagtáblák eredetileg a sumerok vallási fővárosából, Nippurból származnak, közülük 145 egy magas rangú, földműveléssel foglakozó tisztviselő, Aradmu gyűjteményét képezte. Az agyagtáblák fordítását Benjamin Studevent-Hickman harvardi asszirológus végezte el. Mivel a közel-keleti országgal kötött egyezmény értelmében az agyagtáblákat vissza kellett szolgáltatni Iraknak, Studevent-Hickman a leletekről készített fotókon folytatta a kutatását. Amiből egy agrártársadalom képe rajzolódott ki: szamarak, ökrök és gabonák átvételéről lehet olvasni – de például az is kiderült, hogy a hitelezők 33 százalékos kamatlábbal dolgoztak, ami csak elsőre tűnik soknak, a „sarc” mértéke ugyanis teljesen elfogadott volt Mezopotámiában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?