Nők is "bankolhattak" az ókori Rómában

Carmen Lázaro, a Universitat Jaume I. római jog professzora tanulmányában azzal foglalkozik, hogy a nők hogyan próbáltak meg a törvényeket kijátszva hitelhez jutni, ami a korban gyakorlatilag a férfiak kiváltsága volt. Általános tendencia volt, hogy a szebbik nem tagjai személyes, legféltettebb tárgyaikat – úgy mint ékszerek – zálogosították el annak reményében, hogy pénzhez, ily módon hitelhez jussanak.

A – mai szóhasználattal élve – mikrohitelezési forma létezését számos – többnyire epigráfia – forrás támasztja alá. A pompeji Granio-ház feliratai között az egyiken egy bizonyos Faustilláról lehet olvasni, aki 6,25 százalékos kamattal „dolgozott”.

Lazaro azt írja, hogy ezek a kölcsönök teljesen legálisak voltak, a hatóságoknak nem kellett áldásukat adni rájuk. A jogi megkötöttségek végül oda vezettek, hogy a nők egy olyan mechanizmust fejlesztettek ki, amellyel a törvény szigorát kijátszva, legális úton juthattak pénzhez.

A mikrohitelezéshez hasonló üzleti modellnek köszönhetően a nők némi szabadságot élvezhettek, megkerülve a törvény betűjét – fogalmaz a tanulmány. Lazarus szerint a nők tevékenysége nem korlátozódott a kölcsönzésre: ők felügyelték a szállítást, irányították a textil- és a cipőgyártást, luxuscikkekkel és élelmiszerrel kereskedtek.

„A nők szabadsága az üzleti életben onnan eredt, hogy nagy volt a kockázata az özvegységnek, s felismerték, hogy a családi gazdaságot folytatni kellett” – írja a kutató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek