A régészet lett Görögország Achilles-sarka
2012. április 11. 11:36
Elhalasztják az ásatásokat, de terjednek az engedély nélküliek, a múzeumi dolgozókat kirúgják, az értékes leletek pedig eltűnnek – röviden így lehetne összefoglalni a görög régészet állapotát. A megszorítások miatt a helyzet rendezése egyelőre nem várható.
Korábban
„Görögország történelme átok lett” – jegyezte meg halkan az egyik sajtóeseményen egy csalódott régész, utalva arra a régészetet különösen hátrányosan érintő megszorítócsomagra, amelyet az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal megkötött hitelszerződés miatt kellett elfogadtatni az össztűz alá került görög parlamentnek.
Görögország immáron ötödik éve van recesszióban, s egyelőre nem látni az alagút végét. A gazdasági válság súlyosan érinti a kultúrát és a régészetet, a már engedélyezett ásatások halasztást szenvednek, de komoly problémát jelent az illegális műkincskereskedelem is – figyelmeztettek a tanácskozáson a görög szakemberek.
„Egyre több illegális ásatással találkozunk a lelőhelyekhez közel” – jelentette ki Despina Koutsoumba görög régész. „Ezek közül néhány olyan régészek nevéhez köthetők, akik kapcsolatban állnak az illegális műkincskereskedőkkel. A többit kincsvadászok irányítják” – magyarázta Koutsoumba az AFP francia hírügynökségnek.
Az elmúlt hónapban a görög rendőrség 44 személyt tartóztatott le és több ezer ősi érmét valamint bizánci ikonográfiákat foglalt le, miután lecsapott az egyik ilyen hálózatra az ország északi részén. Októberben szintén egy műkincskereskedéssel foglalkozó bűnbanda került a nyomozóhatóságok horogjára; a csoport mintegy 11 millió euró értékben rabolt el makedón arany áldozati tárgyakat.
Görög régészek arra panaszkodnak, hogy a kormány összesen 35 százalékkal, 12 millió euróra csökkentette a régészeti forrásokat. De további megszorítások várhatók, a kulturális minisztérium dolgozóinak tíz százalékát már elküldték. Legújabban pedig az a gyakorlat kezd elterjedni, hogy a régészek inkább betemetik a feltárt leleteket, hogy így őrizzék meg azokat az utókornak.
Az ország 106 régészeti és bizánci gyűjteményéből, 250 régészeti lelőhelyéből és 19 ezer további fontos lelőhelyéből csak kevés vészelte át a válságot és a nyomában fellépő kaotikus helyzetet. Köztük van a krétai knosszoszi palotakomplexum, az Akropolisz, a delphoi szentélyek és a makedóniai királyok nekropoliszai.
Kritikus a helyzet az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban és a thesszaloniki Bizánci Művészetek Múzeumban, ahol egész kiállítótereket kellett ideiglenesen bezárni a forráshiány miatt, sőt a Dodekanészosz-szigetcsoport néhány múzeuma például egészen májusig zárva tart.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill 19:05
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők 18:05
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot 16:05
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője 15:05
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác 14:20
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20