A régészet lett Görögország Achilles-sarka

„Görögország történelme átok lett” – jegyezte meg halkan az egyik sajtóeseményen egy csalódott régész, utalva arra a régészetet különösen hátrányosan érintő megszorítócsomagra, amelyet az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal megkötött hitelszerződés miatt kellett elfogadtatni az össztűz alá került görög parlamentnek.

Görögország immáron ötödik éve van recesszióban, s egyelőre nem látni az alagút végét. A gazdasági válság súlyosan érinti a kultúrát és a régészetet, a már engedélyezett ásatások halasztást szenvednek, de komoly problémát jelent az illegális műkincskereskedelem is – figyelmeztettek a tanácskozáson a görög szakemberek.

„Egyre több illegális ásatással találkozunk a lelőhelyekhez közel” – jelentette ki Despina Koutsoumba görög régész. „Ezek közül néhány olyan régészek nevéhez köthetők, akik kapcsolatban állnak az illegális műkincskereskedőkkel. A többit kincsvadászok irányítják” – magyarázta Koutsoumba az AFP francia hírügynökségnek.

Az elmúlt hónapban a görög rendőrség 44 személyt tartóztatott le és több ezer ősi érmét valamint bizánci ikonográfiákat foglalt le, miután lecsapott az egyik ilyen hálózatra az ország északi részén. Októberben szintén egy műkincskereskedéssel foglalkozó bűnbanda került a nyomozóhatóságok horogjára; a csoport mintegy 11 millió euró értékben rabolt el makedón arany áldozati tárgyakat.

Görög régészek arra panaszkodnak, hogy a kormány összesen 35 százalékkal, 12 millió euróra csökkentette a régészeti forrásokat. De további megszorítások várhatók, a kulturális minisztérium dolgozóinak tíz százalékát már elküldték. Legújabban pedig az a gyakorlat kezd elterjedni, hogy a régészek inkább betemetik a feltárt leleteket, hogy így őrizzék meg azokat az utókornak.

Az ország 106 régészeti és bizánci gyűjteményéből, 250 régészeti lelőhelyéből és 19 ezer további fontos lelőhelyéből csak kevés vészelte át a válságot és a nyomában fellépő kaotikus helyzetet. Köztük van a krétai knosszoszi palotakomplexum, az Akropolisz, a delphoi szentélyek és a makedóniai királyok nekropoliszai.

Kritikus a helyzet az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban és a thesszaloniki Bizánci Művészetek Múzeumban, ahol egész kiállítótereket kellett ideiglenesen bezárni a forráshiány miatt, sőt a Dodekanészosz-szigetcsoport néhány múzeuma például egészen májusig zárva tart.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban