2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ma is kísért a falklandi háború

2012. április 2. 14:36

A következmények és az évforduló

A diplomáciai kapcsolatokat a két ország 1990-ben újra felvette, de a feszültség ma is tapintható. Argentína továbbra is fenntartja igényét a szigetekre, de az Egyesült Királyság a szuverenitásról nem kíván vitát nyitni. A konfrontáció 30 éves évfordulója újra felszakította a történelmi sebeket: február közepén a kikötőmunkásokat is magában foglaló argentin közlekedési dolgozók szakszervezete bojkottot hirdetett a brit hajók ellen, Buenos Aires pedig ismét megerősítette területi igényét a spanyolul Malvin-szigetekként emlegetett szigetcsoportra. Elemzők és Michael Jackson volt brit tábornok szerint Nagy-Britannia ma, 2012-ben képtelen lenne visszafoglalni a Falkland-szigeteket, amennyiben Argentína újból megszállná azokat.

A szigetcsoport sorsa - a brit katonai kiadások folyamatban lévő jelentős lefaragása miatt - az utóbbi időben súlyos belpolitikai vitákra is okot adott Nagy-Britanniában. Julian Thompson vezérőrnagy, aki a szigetek megszállása után kivezényelt brit expedíciós hadsereg tengerészgyalogos és ejtőernyős dandárjának parancsnoka volt, e hónap elején kijelentette: ha az argentinok ismét támadnak, "semmi más dolguk nincs", mint a brit helyőrséget lekötni addig, amíg megsemmisítik a brit légierő ott állomásozó Typhoon harci repülőgépeit, és "akkor vége is az egésznek".

Thompson szerint a harminc évvel ezelőtti háborúval ellentétben Nagy-Britannia most tengeri úton sem tudna a helyszínre küldeni légi támogató erőt, mivel leszerelte repülőgép-hordozó kapacitását. A takarékossági intézkedéseknek valóban áldozatául estek a királyi haditengerészet repülőgép-hordozói, több más hadihajóval együtt. Emellett kivonták a szolgálatból a helyből felszállni képes Harrier harci gépeket is, amelyek meghatározó szerepet játszottak az 1982-es falklandi háborúban.

A védelmi kapacitás e szűkítését már korábban is nyíltan bírálta a brit hadvezetés több tagja, és azt is számos szakértő megkérdőjelezte, hogy repülőgép-hordozó kapacitás nélkül a brit fegyveres erők képesek lennének-e ismét visszafoglalni a Falkland-szigeteket argentin invázió esetén.

A falklandi lakosok eközben a dél-amerikai országgal való konfrontációt kockáztatják azzal, hogy kinyilvánították: fel szeretnék tüntetni a Nagy-Britannia által kibocsátott útlevelük borítóján a Falkland-szigeteket is. A lakosság körében felettébb népszerű kezdeményezés célja az európai szigetországhoz fűződő kapcsolat megerősítése. Ez nem lenne példa nélküli: a gibraltári hatóságok számára például engedélyezett, hogy feltüntessék területük nevét a brit útleveleken. A Falkland-szigetek lakói egyébként 1983 óta jogosultak a teljes körű brit állampolgárságra.

Ma mintegy ezer brit katona állomásozik a szigeteken, járőröznek, valamint ellenőrzik a közutakat és a volt aknamezőket. A szigetlakóknak a halkereskedelmi engedélyek biztosítják a legnagyobb jövedelmet, de komoly bevétellel kecsegtetnek a feltárásra váró olajmezők is. A turisták száma is folyamatosam nő, a szigetre mintegy 50 ezer sétahajó látogat évente, nem beszélve a természetbarátok körében nagy népszerűségnek örvendő nagy pingvintelepekről.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár