Ma is kísért a falklandi háború
2012. április 2. 14:36
Korábban
A következmények és az évforduló
A diplomáciai kapcsolatokat a két ország 1990-ben újra felvette, de a feszültség ma is tapintható. Argentína továbbra is fenntartja igényét a szigetekre, de az Egyesült Királyság a szuverenitásról nem kíván vitát nyitni. A konfrontáció 30 éves évfordulója újra felszakította a történelmi sebeket: február közepén a kikötőmunkásokat is magában foglaló argentin közlekedési dolgozók szakszervezete bojkottot hirdetett a brit hajók ellen, Buenos Aires pedig ismét megerősítette területi igényét a spanyolul Malvin-szigetekként emlegetett szigetcsoportra. Elemzők és Michael Jackson volt brit tábornok szerint Nagy-Britannia ma, 2012-ben képtelen lenne visszafoglalni a Falkland-szigeteket, amennyiben Argentína újból megszállná azokat.
A szigetcsoport sorsa - a brit katonai kiadások folyamatban lévő jelentős lefaragása miatt - az utóbbi időben súlyos belpolitikai vitákra is okot adott Nagy-Britanniában. Julian Thompson vezérőrnagy, aki a szigetek megszállása után kivezényelt brit expedíciós hadsereg tengerészgyalogos és ejtőernyős dandárjának parancsnoka volt, e hónap elején kijelentette: ha az argentinok ismét támadnak, "semmi más dolguk nincs", mint a brit helyőrséget lekötni addig, amíg megsemmisítik a brit légierő ott állomásozó Typhoon harci repülőgépeit, és "akkor vége is az egésznek".
Thompson szerint a harminc évvel ezelőtti háborúval ellentétben Nagy-Britannia most tengeri úton sem tudna a helyszínre küldeni légi támogató erőt, mivel leszerelte repülőgép-hordozó kapacitását. A takarékossági intézkedéseknek valóban áldozatául estek a királyi haditengerészet repülőgép-hordozói, több más hadihajóval együtt. Emellett kivonták a szolgálatból a helyből felszállni képes Harrier harci gépeket is, amelyek meghatározó szerepet játszottak az 1982-es falklandi háborúban.
A védelmi kapacitás e szűkítését már korábban is nyíltan bírálta a brit hadvezetés több tagja, és azt is számos szakértő megkérdőjelezte, hogy repülőgép-hordozó kapacitás nélkül a brit fegyveres erők képesek lennének-e ismét visszafoglalni a Falkland-szigeteket argentin invázió esetén.
A falklandi lakosok eközben a dél-amerikai országgal való konfrontációt kockáztatják azzal, hogy kinyilvánították: fel szeretnék tüntetni a Nagy-Britannia által kibocsátott útlevelük borítóján a Falkland-szigeteket is. A lakosság körében felettébb népszerű kezdeményezés célja az európai szigetországhoz fűződő kapcsolat megerősítése. Ez nem lenne példa nélküli: a gibraltári hatóságok számára például engedélyezett, hogy feltüntessék területük nevét a brit útleveleken. A Falkland-szigetek lakói egyébként 1983 óta jogosultak a teljes körű brit állampolgárságra.
Ma mintegy ezer brit katona állomásozik a szigeteken, járőröznek, valamint ellenőrzik a közutakat és a volt aknamezőket. A szigetlakóknak a halkereskedelmi engedélyek biztosítják a legnagyobb jövedelmet, de komoly bevétellel kecsegtetnek a feltárásra váró olajmezők is. A turisták száma is folyamatosam nő, a szigetre mintegy 50 ezer sétahajó látogat évente, nem beszélve a természetbarátok körében nagy népszerűségnek örvendő nagy pingvintelepekről.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
