A dunántúli vasútkirály: Szájbely Gyula
2012. március 11. 22:34 Söptei Imre
Korábban
Az utolsó évtizedek
Szájbely Gyula az 1910 után felszabaduló energiáit és jövedelmeit a közlekedési helyett egyre inkább a pénzügyi, az ipari és a szolgáltatói szférában kötötte le. Érdekességként is értékelhető, de mindenképpen jellemző rá, mutatja a jóval hetven év feletti ember még meglevő rugalmasságát, újra való fogékonyságát, az 1910-es évek végén és az 1920-as évek elején fellendülő mozgófilm üzletben való részvétele. Természetesen itt sem csak egyszerű befektetőként jelent meg, hanem szervezője és irányítója is volt a feltörekvő iparágnak. Részvényese és vezetője volt, például az Erzsébet körúti Carmen majd Jókai (később Bástya) mozinak, az Angol-Magyar Filmtársaságnak és a hozzá tartozó 46 mozgóképszínháznak, az Astra Filmgyárnak, a Népnevelő Film Rt-nek, valamint az általa létrehozott Omnia mozinak és a Lloyd filmkölcsönző vállalatnak.
A világháború és az azt követő időszak politikai, gazdasági viszonyok között még aránylag jól lavírozott, azonban az 1920-as évek válságai egyre jobban elszegényítették. Visszatekintésében sokat panaszkodott a vele szemben tisztességtelenül eljáró üzlettársaira, de idősödő kora miatt ő is sorra hozhatta a rossz döntéseket. Csak egy példát említve, a 1920-as évek végén, a legnagyobb mezőgazdasági válság közepette, szinte minden bizodalmát, saját és bérelt birtokainak bővítésébe fektette.
Nyolcvanon felül kezdte feladni a küzdelmet, utolsó erőfeszítéseit arra fordította, hogy két késői házasságából született három fiának jövőjét, valamilyen elfogadható szinten biztosítani tudja. Ennek ellenére 1931-ben elérte a mélypo¬tot, hitelezői végrehajtási eljárásokat indítottak ellene. Kénytelen volt felmondani évi 4000 pengős pesti lakását, egy jóval olcsóbb, háromszobás, 1600 pengős bérűbe kellett költöznie.
Az önéletírás utolsó pontos adata, ehhez a november elejei költözéshez kapcsolódik.Szájbely Gyula 1932 decemberében, élete 86. évében halt meg Budapesten.Végakaratának megfelelően Kőszegen, a könnyelműen elhagyott Rohonc közelében, a hűséges unokaöcs, Hajek Károly tábornok családi sírjába temették.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap