Újra egészben Európa terrakotta hadserege
2012. február 21. 08:45
Nyolc év megfeszített munka után végre sikerült összerakni a Szardínia szigetén talált prehisztorikus harcosok kőszobrait.
Korábban
Az egész hadseregre való alkotásokat több ezer darabból állították össze a régészek. Az életnagyságú szobrokat valamikor az i.e. 1. évezred közepén törték össze. Ez az első olyan szoborcsoport, amelyet Európában találtak, s habár jóval kevesebb darabból áll, mint kínai párja, a félelmetes terrakotta hadsereg, időben ötszáz évvel megelőzi Csin Si Huang-ti agyagkatonáit, s abban is különbözik tőlük, hogy kőből faragták az egyes darabokat.
A konzerválási folyamat nyolc éven át tartott, amely során a 33 harcos szobrából 25-öt teljes egészében helyreállítottak. Eredetileg elit vaskori szardíniai harcosok sírjait őrizték, akiket az i.e. 8. században temettek el; valószínűleg az elhunytakat reprezentálták, vagy csupán mint védőőrök funkcionáltak. A régészek azt gyanítják, hogy a szomszédos Karthágó népe hódította meg a szigetet, s pusztította el a szobrokat, mivel az inváziós hadsereg a helyi hatalom és státus szimbólumát vélte felfedezni bennük.
A terület később feledésbe merült, a karthágóiak helyét előbb a rómaiak, majd a vandálok vették át, őket követték a bizánciak, a pisaiak, az aragóniaiak, a spanyolok, az osztrákok, a savoyaiak, majd a sziget mai „urai”, az olaszok.
A szobortöredékeket csak a hetvenes években találták meg, s újabb egy évtizedet kellett várni, mire Carlo Troncheti olasz régész vezetésével kiásták őket. Akkor csupán két szobor összeállítását kezdték meg, majd 2004-ben újrakezdődött a munka.
A kőhadsereggel újra a kutatások homlokterébe kerülhet a világ egyik méltatlanul elfelejtett civilizációja, a nurági. Az i.e. 16 és i.e. 6. század között fennálló civilizáció az úgynevezett nuraghe-król kapta a nevét. Még ma is mintegy hétezer erőd látható a szigeten, köztük néhány tucat egészen kiváló állapotban maradt fenn.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.