Nem érte el célját a kubai embargó
2012. február 14. 14:24
A világ sokat változott 1962 óta, egy azonban változatlan: az Egyesült Államok által életbe léptetett gazdasági embargó Kuba ellen.
Korábban
A blokád támogatói jogos intézkedésről beszélnek, szerintük ez csupán azt az elnyomó kommunista kormányt sújta, amely már évtizedek óta csípi Washington szemét. A kritikusok viszont elhibázott lépésnek tartják, mondván, a gazdasági embargót a politikai vezetés helyett az átlag kubaiak szenvedik meg. Azt azonban mindenki elismeri, hogy a gazdasági jellegű intézkedésekkel az eredeti célt, Fidel Castro, vagy öccse, Raúl Castro megbuktatását (likvidálását) nem sikerült elérni.
„Eltelt az idő, de még mindig hatályban van” – mondja Wayne Smith, aki 1961-ben fiatal amerikai diplomataként szolgált Havannában, abban az időben, amikor a két ország kapcsolata végzetesen megromlott. „Tárgyalunk az oroszokkal, a kínaiakkal, még Vietnammal is normális kapcsolatunk van” – így Smith. „Mindegyikőjükkel kereskedünk. Miért pont Kubával nem?” – értetlenkedik a volt diplomata.
A totális embargó első jele az volt, amikor John F. Kennedy arra kérte sajtófőnökét, hogy vegyen annyi H. Upmann kubai szivart, amennyit csak tud; a férfi végül 1200 darabbal tért haza.

Eisenhower kezdte
Kereskedelmi korlátozásokat már Kennedy elődje, Dwight D. Eisenhower amerikai elnök is hozott, de a teljes embargó meghirdetése Kennedy nevéhez fűződik, amire 1962. február 3-án került sor, a következő magyarázat kíséretében: „a kínai-szovjet kommunista támadáshoz Kuba nyíltan csatlakozott”. Az embargó négy nappal később lépett érvénybe, abban az évben, amikor a CIA-vezette puccskísérlet csúfos kudarccal zárult a Disznó-öbölben.
Az évfordulót érthető módon nem kísérték hangos fanfárok a tengerentúlon, a kongresszusi képviselőktől csak egy szerény nyilatkozatra futotta, amelyben a blokád fenntartása mellett tesznek hitet. A keménykéz politikájának támogatói ma már elismerik, hogy a múltban gyökerező stratégiai aggodalmak (szovjet expanzió, a kubai forradalom exportálása) mára érvényüket vesztették.
Az embargó folyamatosan téma a karibi szigeten, ahol minden hiányért – legyen szó orvosi eszközökről vagy vasútépítkezésekhez használt betonról – az amerikai intézkedéseket okolják. Az ország képviselői rendre átkokat szórnak Amerikára az ENSZ előtt, s Washingtont egyenesen genocídiummal vádolják.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Városliget
- Városligeti promenádok
- Megjelent a Városliget történetét bemutató könyv
- A Városliget jegén könnyedén szerelemre lobbanhattak a pesti fiatalok
- SZAVAZZ A LIGETBUDAPEST.HU-RA AZ „ÉV HONLAPJA" PÁLYÁZATON!
- Három kategóriában díjazták a Magyaroszág 365 fotópályázat alkotóit
- Magyarország állatvilágát bemutató szabadtéri fotókiállítás nyílt a Városligetben
- Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- A legválságosabb időket is átvészelték a Városligetben megtartott árumintavásárok
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59