Hétpecsétes titok Robert Kennedy kubai akciója

A dorchesteri John F. Kennedy Elnöki Könyvtár és Múzeumban összesen ötvennégy ládában, egyenként felcímkézve találhatók meg a titkos iratok, amelyekbe még az intézmény igazgatója sem kukkanthat bele. Az archívumok a hidegháború legforróbb pillanataiba engednek betekintést: naplók, jegyzetek, telefonbeszélgetések átiratai és más, Robert F. Kennedy igazságügy-miniszter hivatali éveivel kapcsolatos dokumentumok találhatók a gyűjteményben, köztük a kubai rakétaválságban és Fidel Castro megbuktatásának kísérletében betöltött szerepéről szóló feljegyzések.

Ötven évvel a kritikus események után még mindig zajlik a színfalak mögött a jogi csiki-csuki: a kutatók az iratokhoz való korlátlan hozzájutásért küzdenek, a család azonban hallani sem akar az ügyről. A vita annak ellenére is tart, hogy John F. Kennedy elnöki beiktatásának ötvenedik évfordulója alkalmából „egyedülálló módon”, több ezer iratot oldottak fel a titkosítás alól.

„Az RFK-dokumentumok a legértékesebb iratok közé tartoznak, érintetlen források a kül-és belpolitika területéről” – nyilatkozta Peter Kornbluh, a George Washington Egyetem Nemzetbiztonsági Levéltárának elemzője, aki maga is többször falba ütközött, amikor a család közbenjárását kérte a dokumentumok feloldásához.

A hozzáférést Robert Kennedy kilencedik gyermeke, Matthew Maxwell Taylor Kennedy akadályozza, akit a könyvtárban dolgozók szerint édesanyja bízott meg a feladattal. „Nagyon sok kérés érkezik az iratokba való betekintést illetően, de azt kell mondanom, hogy számos olyan kutató van, aki komolytalan projekthez akarja felhasználni a forrásokat. Az a felelősségem, hogy őrködjem az iratok felett” – mondta el Max Kennedy. „Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden könyvnek pozitív színben kellene feltüntetni édesapámat” – tette hozzá.

Thomas J. Putnam múzeum- és könyvtárigazgató elmondta: az intézmény a maga részéről szabaddá tenné az iratokhoz való hozzáférést, de ehhez az örökösek jóváhagyása szükséges. „Ennek érdekében már tárgyalásokat kezdeményeztünk a Kennedy családdal” – mondta el Putman.

Néhányan úgy vélik, a család így próbálja megőrizni a Robert Kennedyről kialakított pozitív – a polgárjogi harcos, a szociális reformok elkötelezett híve, a vietnámi háború kíméletlen kritikusa – képet, mivel a ládákból olyan dokumentumok kerülhetnek elő, amely a harcos antikommunista hírében álló RFK-t jogsértésekkel és Castro megbuktatási tervének bizonyítékaival terhelné. „Nyilvánvaló, hogy nem szeretné a család, ha mindez kiderülne” – fogalmazott Sheldon Stern, az American History Project egykori igazgatója. „A Kennedy-klán rendkívül szenzitív ezen a téren” – tette hozzá.

A magányos kutatók csalódottságát nem enyhíti, hogy még a Kennedy-gyilkosságot vizsgáló Warren bizottság és a hidegháborús hírszerzési szervek történetét kutató kongresszusi bizottságok sem férhettek hozzá az iratokhoz. Kornbluh úgy gondolja, az iratok „egyedülálló” lehetőséget biztosítanak a még mindig fagyos amerikai-kubai kapcsolatok megértéséhez, amelynek sarokkövei a Disznó-öböl, a kereskedelmi embargó és a rakétakrízis.

JFK beiktatása után nevezte ki öccsét igazságügy-miniszterré, aki így a Fehér Ház legfontosabb döntéshozatali körébe került. A legtöbb vitát kiváltó lépéseinek körvonalai már ismertek: a balul sikerült disznó-öböli invázió után őt nevezték ki a kubai kommunista vezetés aláásására indított titkos akciók, köztük a Mongúz hadművelet élére. „Nagyon szokatlan volt egy igazságügy-miniszternek, hogy nemzetközi titkos akciókat kellett lebonyolítania” – magyarázta Philip Brenner, az Amerikai Egyetem professzora.

Nicholas D. Katzenbach, RFK helyettese a történészek pártját fogja, amikor azt mondja: ugyanúgy kellene ezeket a dokumentumokat kezelni, mint más kormányzati iratot. „Robert a legtöbbször hibát követett el Kubával kapcsolatban, de úgy gondolom, ennyi idő elteltével fel kellene oldani a dokumentumokat” – nyilatkozta Katzenbach. A kutatók azt is meg szeretnék vizsgálni, hogyan folytatott keresztes háborút Robert Kennedy a szervezett bűnözés ellen. Korábban már napvilágra került, hogy a CIA-nak alvilági főnökök nyújtottak segédkezet Kubában, ahol szerencsejátékokat szerveztek Fidel Castro 1959-es hatalomra jutása előtt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat