Bónis György
2012. január 31. 16:47
Budapest, 1914. január 5. – Budapest, 1985. november 6.
Bónis György 1914. január 5-én született Budapesten. a piaristáknál tett érettségi után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán folytatta tanulmányait, 1934-ben jelent meg az első tudományos munkája: A magyar büntetőtörvénykönyv első javaslata 1712-ben címmel. 1936-37-ben a London School of Economics and Political Sciences ösztöndíjasa volt. Ennek eredményeként jelent meg 1940-ben az angol alkotmánytörténet-írás tegnap és ma című munkája. Ebben az évben a budapesti egyetemen magántanári képesítést szerzett alkotmánytörténetből.
1940-ben a jogtörténet rendkívüli egyetemi tanárává nevezték ki az akkor néhány évre ismét Magyarországhoz tartozó Kolozsvári Egyetemre. 1947-ben a román hatóságok kiutasították Kolozsvárról és ezek után került a szegedi egyetem magyar és egyetemes jogtörténeti tanszékére tanszékvezető egyetemi tanárként. E tisztségét 1957-ig töltötte be, miközben 1955-ben a jogi kar dékánhelyettese is volt. 1952-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa, 1969-ben doktora lett.
Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt egyetemi tanári tisztségétől megfosztották. 1957-től nyugalomba vonulásáig (1974) a budapesti főváros levéltárának lett a munkatársa, majd osztályvezetője. Nevéhez fűződik az első magyar kodifikációs kísérlet (1712) felfedezése, a magyar hűbériség és rendiség nyugat-európai összefüggéseinek feltárása. Jogtörténeti, történettudományi munkái mellett néprajztörténeti kutatásokkal is foglalkozott. Számos európai egyetemen és jogtörténeti konferencián tartott előadást. Tagja volt az Európai Történettudományi Akadémiának.
1985. november 6-án hunyt el Budapesten. Halála után a József Attila Tudományegyetem 1989-ben rehabilitálta.
Főbb művei:
• A magyar büntetőtörvénykönyv első javaslata 1712-ben. Budapest, 1934.
• A bírósági szervezet megújítása III. Károly korában. Budapest, 1935.
• Hagyomány és haladás az erdélyi jog fejlődésében. Kolozsvár, 1944.
• Hajnóczy József. Budapest, 1954.
• Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után: 1686–1708. Budapest, 1962.
• A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest, 1971.
• A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában. Budapest, 1972.
• Középkori jogunk elemei. Budapest, 1972.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap