A férfi nemi ösztön robbantja ki a háborúkat
2012. január 24. 14:55 The Daily Telegraph
A férfiak ősi harci ösztöne és a nemi vágyak a háborús konfliktusok kirobbanásának okai - áll egy brit kutatás összegzésében.
Korábban
Az erősebbik nem képviselői programozva vannak arra, hogy akit kívülállónak tekintenek, az ellen agresszívan lépjenek fel. Ez a korai embernél még a társadalmi státus emelkedésének ígeretével kecsegtetett, valamint segített a párválasztásban is, a modern időkben viszont a háborúk egyik okozója lett. A Philosophical Transactions of the Royal Society B című folyóiratban megjelent tanulmány a harci ösztön evolúciós bizonyítékának újrafogalmazását kíséreli meg; azt állítja, hogy az összes kultúrában inkább a férfiak voltak azok, akik a kívülállókkal szemben erőszakosabban léptek fel.
A férfiak „törzsi” magatartása, amely végső soron a társadalmi reprodukció esélyét növeli, a csimpánzok viselkedésére hasonlít. A tanulmány arra is kitér, hogy a férfiak csoportidentitása sokkal erősebb a nőkénél, s a soraikat is jobban zárják, ha úgy érzik, hogy valahonnan fenyegetik őket. A férfiak magatartásmintája a személyüket vagy csoportjukat érő külső fenyegetésre adott válaszra vezethető vissza, ami a modern időkben gyakran kontraproduktív lehet: ezzel magyarázhatók a háborúk, valamint a futballszurkolók és a városi bandák közötti ellenségeskedések is.
A halászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségek gyakran csaptak össze egymással, aminek a tétje a föld és a javak mellett a nők megszerzése volt. Az ellenséges magatartás eredménye a társadalmi reprodukció lett, amelynek ígéretét genetikailag hagyták örökül az elkövetkező generációknak. Erre számos példa akad a történelemben: a mongol Dzsingisz kán diadalmas hódításai vagy éppen a vikingek, akik a győztes összecsapások után Izlandtól a skót szigetekig helyi asszonyokat vitték magukkal.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap