2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A genetika segíthet a római átlagpolgárok életének megismerésében

2011. november 17. 14:14

DNS-minták segítségével vizsgálja a római társadalom "99 százalékát" kitevő átlagpolgárok mindennapjait egy amerikai régésznő, aki most adományokat gyűjtene a grandiózus feladat folytatásához.

Számítások szerint a társadalomnak körülbelül a 1,5 százaléka igazgatta a birodalmat, irányította a hadsereget, intézte a gazdasági ügyeket és a vallási életet – s mivel tőlük hagyományozódott ránk a legtöbb írás és tárgyi emlék, az ókori civilizációval kapcsolatos tudásunk nagy része is nekik köszönhető. A „maradék” 99 százalék nem engedhette meg magának, hogy a sírköveken örökítse meg nevét, s csak kevés tárgyi leletet vittek magukkal a sírba.

Kristina Killgrove, a Vanderbilt Egyetem régésze most arra vállalkozik, hogy az elhunytak DNS-einek szekvenálásával az ő történeteiket mesélje el. „A DNS arra jó, hogy megmutassa: honnan jöttek ezek a történelemkönyvekből kihagyott emberek. Szó szerint ők alkották Róma társadalmának 99 százalékát” – mondta Killgrove.

Ugyan a római birodalom története iránti érdeklődés évszázadokra tekint vissza, az ókori civilizáció területén feltárt csontok megvizsgálását csak az utóbbi 30 évben kezdték el. A pénz és a humánerőforrás hiánya miatt azonban még nem indulhatott meg a 10 és 20 ezer közöttire becsült leletanyag tudományos feldolgozása. „Ez egy kiaknázatlan terület, főleg az átlagpolgároké, akikről amúgy is keveset tudunk” – így Killgrove.

2007 óta mintegy kétszáz, a római városfalon kívül talált csontot vizsgált meg a kutatónő, aki most adományokat vár projektjének folytatásához. A vízből, ételekből és a környezetből a csontokba és a fogakba „felszívott” kémiai izotópok analízise az elhunytak mindennapjaiba enged betekintést. A leletekben előforduló stroncium és az oxigén például azt mutatta meg, hogy minden harmadik polgár a gyermekkor után vándorolt Rómába, s a helyiek életvitelét vette fel. A molekuláris archeológia rámutatott, hogy a gyermekeken kívül idős asszonyok és férfiak is felkerekedhettek, s az Örök Városba mentek a jobb élet reményében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár