A genetika segíthet a római átlagpolgárok életének megismerésében
2011. november 17. 14:14
DNS-minták segítségével vizsgálja a római társadalom "99 százalékát" kitevő átlagpolgárok mindennapjait egy amerikai régésznő, aki most adományokat gyűjtene a grandiózus feladat folytatásához.
Korábban
Számítások szerint a társadalomnak körülbelül a 1,5 százaléka igazgatta a birodalmat, irányította a hadsereget, intézte a gazdasági ügyeket és a vallási életet – s mivel tőlük hagyományozódott ránk a legtöbb írás és tárgyi emlék, az ókori civilizációval kapcsolatos tudásunk nagy része is nekik köszönhető. A „maradék” 99 százalék nem engedhette meg magának, hogy a sírköveken örökítse meg nevét, s csak kevés tárgyi leletet vittek magukkal a sírba.
Kristina Killgrove, a Vanderbilt Egyetem régésze most arra vállalkozik, hogy az elhunytak DNS-einek szekvenálásával az ő történeteiket mesélje el. „A DNS arra jó, hogy megmutassa: honnan jöttek ezek a történelemkönyvekből kihagyott emberek. Szó szerint ők alkották Róma társadalmának 99 százalékát” – mondta Killgrove.
Ugyan a római birodalom története iránti érdeklődés évszázadokra tekint vissza, az ókori civilizáció területén feltárt csontok megvizsgálását csak az utóbbi 30 évben kezdték el. A pénz és a humánerőforrás hiánya miatt azonban még nem indulhatott meg a 10 és 20 ezer közöttire becsült leletanyag tudományos feldolgozása. „Ez egy kiaknázatlan terület, főleg az átlagpolgároké, akikről amúgy is keveset tudunk” – így Killgrove.
2007 óta mintegy kétszáz, a római városfalon kívül talált csontot vizsgált meg a kutatónő, aki most adományokat vár projektjének folytatásához. A vízből, ételekből és a környezetből a csontokba és a fogakba „felszívott” kémiai izotópok analízise az elhunytak mindennapjaiba enged betekintést. A leletekben előforduló stroncium és az oxigén például azt mutatta meg, hogy minden harmadik polgár a gyermekkor után vándorolt Rómába, s a helyiek életvitelét vette fel. A molekuláris archeológia rámutatott, hogy a gyermekeken kívül idős asszonyok és férfiak is felkerekedhettek, s az Örök Városba mentek a jobb élet reményében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.