Éledezik a líbiai régészet
2012. január 10. 13:51
Jelenleg ugyan csak a károk felmentését végzik, de a nemzetközi szakemberek jelenléte azt jelzi, hogy a líbiai örökség megóvása az egész világ érdeke.
Korábban
Líbia kulturális öröksége kimeríthetetlen, kezdve a paleolitikum kori sziklarajzoktól, a görög és római romokon át egészen az ősi oázisokig. A történelmi kincseknek azonban csak a közöny és az alulfinanszírozottság jutott az utóbbi években, nem beszélve az UNESCO világörökségi listáján található hat helyszín sanyarú helyzetéről. A polgárháború pedig már-már a totális pusztulással fenyegetett, igaz, ezek az emlékek kis túlzással karcolás nélkül átvészelték az országot szinte romba döntő vérzivataros hónapokat.
A konfliktus során olyan hírek is szárnya kaptak, miszerint Moammer Kadhafi rakétákat rejteget Leptis Magna ősi városában, amelyet a diktátor pajzsként használ. A szó szerinti robbanásközeli helyzet végül megnyugtatóan rendeződött, se Leptis Magna, se Sabrata nem szenvedett komolyabb kárt. A hír nem is jöhetett volna jobbkor Líbia népe számára, amely az ókori városokra támaszkodó turizmus fellendülésétől várja az észak-afrikai ország sorsának jobbra fordulását.
Az állami funkciók megszűnésével egy olyan „ex-lex” állapot alakult ki Líbiában, ami igencsak megkönnyítette a műkincsrablók dolgát. A legnagyobb fogás kétségkívül az egyik bengázi bankból elrabolt mintegy nyolcezer darab arany-, ezüst- és bronzérme volt. Mivel azonban a katalogizálást és a dokumentációt sok helyütt nem végezték el, a veszteséglista még nem teljes – annyi azonban bizton állítható, hogy Líbia elkerülte Irak sorsát, a közel-keleti állam történelmét gyakorlatilag ellopták, a magrebi országról ez szerencsére nem mondható el.
Habsburg Károly és Joris Kila holland szakember listát állított össze a megóvásra váró líbiai örökségekről. A két ismert személynek a csatazaj elültével megnyílt a lehetősége arra, hogy visszatérjenek az országba, s felmérjék azon emlékek állapotát, amelyek néhány hónapja még az egymással szemben álló felek búvóhelyeként szolgált. Mint mondják: remélik, hogy munkájuk ösztönzőleg hat a líbiai kormány ilyen irányú tevékenységére is.
A nemzetközi segítség mellett a líbiai régészekre is fontos feladat vár. Hafed Walda Nagy-Britanniában élő líbiai régész is visszatért, hogy a helyszínen segítse hazája kulturális örökségének megóvását. Szerinte a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem képezik a szakembereket, s az örökségvédőknek is krónikusan kevés pénzből kell gazdálkodniuk.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap