Éledezik a líbiai régészet

2012. január 10. 13:51

Jelenleg ugyan csak a károk felmentését végzik, de a nemzetközi szakemberek jelenléte azt jelzi, hogy a líbiai örökség megóvása az egész világ érdeke.

Korábban

Líbia kulturális öröksége kimeríthetetlen, kezdve a paleolitikum kori sziklarajzoktól, a görög és római romokon át egészen az ősi oázisokig. A történelmi kincseknek azonban csak a közöny és az alulfinanszírozottság jutott az utóbbi években, nem beszélve az UNESCO világörökségi listáján található hat helyszín sanyarú helyzetéről. A polgárháború pedig már-már a totális pusztulással fenyegetett, igaz, ezek az emlékek kis túlzással karcolás nélkül átvészelték az országot szinte romba döntő vérzivataros hónapokat.

A konfliktus során olyan hírek is szárnya kaptak, miszerint Moammer Kadhafi rakétákat rejteget Leptis Magna ősi városában, amelyet a diktátor pajzsként használ. A szó szerinti robbanásközeli helyzet végül megnyugtatóan rendeződött, se Leptis Magna, se Sabrata nem szenvedett komolyabb kárt. A hír nem is jöhetett volna jobbkor Líbia népe számára, amely az ókori városokra támaszkodó turizmus fellendülésétől várja az észak-afrikai ország sorsának jobbra fordulását.

Az állami funkciók megszűnésével egy olyan „ex-lex” állapot alakult ki Líbiában, ami igencsak megkönnyítette a műkincsrablók dolgát. A legnagyobb fogás kétségkívül az egyik bengázi bankból elrabolt mintegy nyolcezer darab arany-, ezüst- és bronzérme volt. Mivel azonban a katalogizálást és a dokumentációt sok helyütt nem végezték el, a veszteséglista még nem teljes – annyi azonban bizton állítható, hogy Líbia elkerülte Irak sorsát, a közel-keleti állam történelmét gyakorlatilag ellopták, a magrebi országról ez szerencsére nem mondható el.

Habsburg Károly és Joris Kila holland szakember listát állított össze a megóvásra váró líbiai örökségekről. A két ismert személynek a csatazaj elültével megnyílt a lehetősége arra, hogy visszatérjenek az országba, s felmérjék azon emlékek állapotát, amelyek néhány hónapja még az egymással szemben álló felek búvóhelyeként szolgált. Mint mondják: remélik, hogy munkájuk ösztönzőleg hat a líbiai kormány ilyen irányú tevékenységére is.

A nemzetközi segítség mellett a líbiai régészekre is fontos feladat vár. Hafed Walda Nagy-Britanniában élő líbiai régész is visszatért, hogy a helyszínen segítse hazája kulturális örökségének megóvását. Szerinte a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem képezik a szakembereket, s az örökségvédőknek is krónikusan kevés pénzből kell gazdálkodniuk.