Szeméttárolásra is használták a pompeji sírokat
2012. január 6. 08:38
Az ókori Pompeji városának temetkezési helyei egyszerre több célt szolgáltak, a szemetet is itt tárolták, ami teljesen bevett és elfogadott gyakorlat volt.
Korábban
A Cincinnati Egyetem doktorandusza, Allison Emmerson kutatásának eredményei alaposan rácáfolnak ama korábbi nézetekre, amelyek a pompeji sírokban felhalmozott szemét – köztük állati csontok, kézművestermék töredékek és egyéb hulladékok – odakerülése kapcsán születtek.
Az egyre kritikusabb állapotban levő romváros 19. századi kutatói még úgy gondolták, hogy a sírok két évtizeddel a Vezúv i.sz. 79-ben történt kitörése előtt kerültek ilyen lesújtó állapotba. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy az i.sz. 62-ben bekövetkezett nagy erejű földrengés miatt a lakók már nem foglalkoztak a sírok rendezésével, mivel sokkal fontosabb teendőik akadtak a pusztulásnak indult városban.
Ez pusztán hipotézis volt, mondja Emmerson, aki szerint a 19. században egyszerűen elképzelhetetlennek tartották, hogy a sírok szemét tárolására is szolgálhattak. A legújabb kutatások azóta bebizonyították, hogy a földrengés után a település másodvirágzását élte, s a Római Birodalom egyik leggazdagabb régiójának fontos városa maradt.
Amikor Emmerson 2009-ben először kezdett ásatásba a területen, először a síremlékek elhelyezkedésére lett figyelmes: azokat ugyanis nem elkerítették, mint manapság, hanem a sűrű, forgalmas utak mentén lettek kialakítva. A kutatónő olyan termet is talált, ahol a víztároló két szemétgödör között helyezkedett el, benne törött étkészletekkel, háztartási hulladékkal és állatcsontokkal. Ez azonban nem számított egyedi esetnek: a szemetet sokszor a lakás padlóján gyűjtötték, az utcákra illetve sikátorokba szórták, vagy a városfal mellé helyezték.
Nincs arra bizonyíték, hogy a hulladékkezelést központi irányítás alá vonták volna, az emberek egyszerűen megtanulták, hogyan kell a szemét közelségében élni, s ez idővel teljesen elfogadottá vált. S ez igaz a sírokra is: korábban ugyan hihetetlennek tűnt, de mára kiderült, hogy ezek a helyek semmiben nem különböztek a városfaltól vagy a lakás padlózatától.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját 20:20
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége 18:05
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint 17:05
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap