2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

20 éve omlott össze a Szovjetunió

2011. december 8. 08:59 MTI

Élet a Szovjetunió után

A létrehozása óta eltelt két évtizedben kiépült a Független Államok Közösségének működési kerete, melynek alapjait az 1993. január 22-én elfogadott alapokmány rögzítette. Ez kimondta, hogy a résztvevők, mint a nemzetközi jog független és egyenrangú alanyai hozták létre szövetségüket, elismerve és tiszteletben tartva egymás szuverenitását, területi épségét, "a meglévő határok sérthetetlenségét", továbbá azt, hogy az államközösség a tagállamok közötti barátság, jó szomszédság, megértés és együttműködés erősítését és továbbfejlesztését szolgálja.

Az okmány szerint a Független Államok Közössége nem állam, nincs nemzetek feletti hatalma, sem központi irányító szervei, hanem konzultatív testületek (mint az Államfők Tanácsa, a Kormányfők Tanácsa vagy az egyes miniszteri szakbizottságok) hoznak határozatokat a közösséget érintő kérdésekben. A megállapodások konszenzussal születnek, s a ratifikációs folyamat befejeztével lépnek életbe. Az egyes köztársaságok megjegyzései, kiegészítő feltételei és módosításai alapján dolgozzák ki az együttműködést szabályozó dokumentumokat, s a megállapodások csak az aláírók számára kötelezőek. Az államközösség adminisztratív ügyeit, a tanácskozások előkészítését a koordinációs központként működő Végrehajtó Bizottság végzi minszki székhellyel.

A FÁK-on belüli együttműködés az évek során számos területre kiterjedt. 1992-re hat állam megvetette egy kollektív biztonsági rendszer alapjait, amely 2002-re lényegében a FÁK-on belüli katonai-politikai szövetséggé alakult. Létrejött a FÁK Parlamenti Közgyűlése, Államközi Gazdasági Bizottsága, Gazdasági Bírósága és Államközi Bankja, a válságövezetekben közös békefenntartó erők igyekeznek gátat vetni a konfrontációknak. Közös intézmények, szervezetek, megállapodások szép számmal születtek, ám a legnagyobb probléma máig a hatékonyság: az elfogadott határozatok jó része vagy nem ment át a gyakorlatba, vagy elvesztette időszerűségét, s eleve csak az elfogadókat kötelezte.

Pozitív jellege ellenére az önkéntesség és a konszenzus gyengíti is a rendszert, jelzik ezt a FÁK-tagsággal kapcsolatos változások is. Amikor valamilyen konfrontáció vagy áthidalhatatlannak tűnő probléma üti fel a fejét, az adott állam meglebegteti kilépését a szövetségből vagy meg is teszi azt. Az alapító Azerbajdzsán 1992-1993-ban szüneteltette tagságát, Türkmenisztán 2005 augusztusa óta csak megfigyelőként van jelen, Grúzia pedig az Oroszországgal 2008-ban vívott fegyveres konfliktusát követően kilépett a tömörülésből. Ukrajna a mai napig nem ratifikálta a FÁK alapokmányát, akárcsak Türkmenisztán.

A Független Államok Közösségén belül napjainkra több regionális integráció is létrejött, mely a benne résztvevők szorosabb összefogását szolgálja. A kétoldalú integráció területén a legelőrehaladottabb stádiumba az orosz-fehérorosz unió került, bár az utóbbi években ez a folyamat lelassult. Többoldalú integrációs szerveződésként jött létre a közép-ázsiai térség volt szovjet államainak együttműködése, a Közép-ázsiai Gazdasági Közösség, továbbá a grúz-ukrán-üzbég-azerbajdzsán-moldovai tengely (GUUAM), valamint az Eurázsiai Gazdasági Közösség (JevrAzESZ), a fehérorosz-orosz-kazah-kirgiz-tádzsik ötös integráció.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár