70 éve volt a gyalázat napja

A nyersanyagokban szűkölködő, de dinamikusan fejlődő Japán 1931-ben Mandzsúriát, 1937-ben Kínát rohanta le, majd Délkelet-Ázsiában folytatta a terjeszkedést. Tokió 1940-ben háromhatalmi szövetségre lépett a fasiszta Berlinnel és Rómával, 1941-ben a Szovjetunióval kötött semlegességi megállapodást.

Az Egyesült Államokat aggasztotta az erőegyensúly felborulása a térségben, ezért 1941 elején elrettentő célzattal Hawaiira helyezte át a csendes-óceáni flotta fő bázisát, majd a japán ipar és a haditengerészet működését alapjában fenyegető olajembargót léptetett életbe. Mivel a diplomáciai tárgyalások kilátástalan huzakodásba torkollottak, Tokió választási lehetősége a megegyezésre vagy támadásra egyszerűsödött, és december elején a megelőző csapás mellett döntött. A legfontosabb cél az amerikai flotta meggyengítése volt, továbbá időt nyerni a japán pozíciók konszolidálására, nem utolsósorban pedig meggyengíteni az amerikai morált.

A Nagumo tengernagy parancsnoksága alatt álló hat repülőgép-anyahajó és 17 csatahajó - a felfedezést elkerülendő - különböző útvonalakon, rádiócsend mellett tette meg a több ezer kilométeres utat a találkozási pontig. A hadműveletet a legapróbb részetekig kidolgozták, figyelembe véve az amerikai riasztórendszer működését, az amerikai hajók elhelyezkedését is. A támadást azért időzítették hétvégére, mert ilyenkor lazul a fegyelem, ráadásul minden hajó visszatér a bázisra.

Az amerikai hadvezetés figyelmen kívül hagyott minden veszélyre utaló jelet: a flotta főparancsnoka a támadás idején golfozni volt, az a tiszt, aki egy radarállomáson a bázis felé tartó azonosítatlan jeleket észlelt, egyszerűen nem hitte el, hogy azok japán repülők lehetnek. Az elbizakodottságért komoly árat kellett fizetni, a merész és kockázatos tokiói terv sikerrel járt. A japán repülők első, majd második hullámának csapásai következtében minden amerikai csatahajót találat ért, hullámsírba küldtek hét hadihajót, súlyosan megrongáltak további tízet, elpusztítottak 300 repülőgépet, a kikötőben 2400 amerikai halottat és 1300 sebesültet számoltak össze.

A megzavarodott amerikaiak a zűrzavarban öt saját repülőgépüket is lelőtték, a támadók alig 29 repülőgépet és 64 embert vesztettek. Nagumo nem aknázta ki a sikert egy harmadik támadással, így Pearl Harbor infrastruktúrája épen maradt, az amerikaiak azonnal hozzáláthattak a megrongálódott hajók kijavításához. Miután azonban az amerikai flotta elvesztette ütőképességét, 1941. december 7-ét követően a japán hadműveletek hosszabb ideig zavartalanul folyhattak a térségben. Az amerikaiak csak 1942 nyarán, a Midway-szigeteknél tudtak revansot venni.

A mai napig folyik a vita arról, vajon Roosevelt elnök tudott-e a rajtaütés tervéről (az nem volt kétséges senki számára, hogy Japán támadni fog, csak azt nem volt ismert, hogy hol és mikor.) Az elterjedt vélekedés szerint igen, de nem tett semmit, hogy egységes országot vihessen a háborúba. Az igazság vélhetően soha nem fog kiderülni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére