A 2. világháborúról vitáztak magyar és orosz történészek

Az apropót a Szovjetunió megtámadásának 70. évfordulója adta. A különböző szekciók témáit tekintve pedig nem általános kérdéseket vitattak meg a tanácskozás résztvevői. Hornyák Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa például a magyar honvédek, jugoszláv partizánok és a szovjet hadsereg 1941-1944 közötti, délvidéki szerepét a háború nemzeti, etnikai kérdéseit boncolgató szekcióban elemezte. Alekszej Kilicsenkov az Orosz Állami Humántudományi Egyetemről a Szovjetunió és Németország háborús gazdaságának küzdelmét vizsgálta. Kaori Kimura az Állami Lomonoszov Egyetem kutatója a Magyarország és Jugoszlávia közötti fegyverszünet feltételének kérdéseiről tartott előadást.

Seres Attila, a Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Központ tudományos igazgatóhelyettese, - maga is történész, - a kétnapos tanácskozásról elmondta: egy olyan fórumot kívántak teremteni a magyar történészek fiatal generációja számára, amelynek révén kapcsolatot teremthetnek orosz kollégáikkal, segíthetik kutatásaikat.

Mint mondta, "Magyarországon felnőtt egy új történész-korosztály, amelynek tagjai teljesen mentesek a rendszerváltás előtt a történésztársadalomra erőltetett ideológiától és akik szabadon, meggyőződésük szerint, magas szinten és kellő empátiával foglalkoznak a második világháborús korszakkal, amely mindkét nép számára komoly megrázkódtatást jelentett. A két ország tudományos életének képviselői korábban elbeszéltek egymás mellett, és nem beszélték ki magukból történelmi traumákat". A történész-igazgatóhelyettes kollégái véleményét és tapasztalatait összegezve úgy fogalmazott: szerintük a tudományos párbeszéd tudja leginkább feloldani a negatív érzelmeket, ez lehet a kiindulópontja annak, hogy a társadalom is szembenézzen a problémákkal.

A tanácskozást hosszú előkészítéssel, a magyar és az orosz tudományos akadémiák együttműködése keretében lehetett ilyen magas színvonalon lebonyolítani. Mint azt az előadók listája és a megvitatott témák is mutatják, komoly tudományos értéket képviselhet majd az a tanulmány, amely a kétnapos moszkvai tanácskozáson elhangzott előadások anyagát tartalmazza majd. A Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Központ terve az, hogy 2013 első felére egy nívós tanulmánykötet jelenjen meg.

A konferencia alkalmából a Hadtörténeti Intézet Fotótárából való olyan másolatokat állítottak ki, amelyek a Második Magyar Hadsereggel a keleti fronton történtekről számolnak be.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról