Szent László koponyaereklyéje segíti a majdani arcrekonstrukciót

A Szent László hermán és a benne lévő koponyaereklyén orvosokból, antropológusokból, műszaki szakemberekből álló kutatócsoport végzett átfogó természettudományos és műszaki vizsgálatokat a Győri Egyházmegye felkérésére.

A magyarországi nemzeti ereklyék történetében mindeddig egyedülálló komplex vizsgálat célja az volt, hogy áttekintsék a koponyaereklye megtartottságát, felmérjék állapotát, illetve a megfelelő adatgyűjtést követően elkészülhessen egy esetleges arcrekonstrukció. A program fontos spirituális törekvése volt, hogy Szent László kultuszát az érdeklődés homlokterébe állítsa.

Az ereklye egy 60 éves kora körül elhunyt férfi koponyája, amely jó állapotú, mindössze néhány sérülés észlelhető rajta, amelyek a halál utáni beavatkozás, valószínűleg a későbbi ereklyevétel következményei - ismertette a vizsgálat főbb megállapításait Pálfi György antropológus.

Tisztázódott az is, honnan vették ki azokat a csontokat a koponyából, amelyeket ereklyeként a későbbiekben átadtak más templomoknak. Hiányzik a koponyához tartozó állcsont, amelynek holléte nem ismert, viszont az arcrekonstrukcióhoz nagy szükség lenne rá. Az antropológus hozzátette: találtak fogakat is, amelyek kopott felületűek, de szuvasodásnak nyoma sincs rajtuk. A fogak a DNS vizsgálat alapanyagát képezik.

A vizsgálat hozadéka, hogy lehetőség nyílhat a Magyarországon és külföldön őrzött, Szent László királynak tulajdonított egyéb ereklyék felkutatására, beazonosítására.

A fejereklyetartót, a hermát műszaki szakemberek vették vizsgálat alá. A magyar ötvösművészet remekművének méreteit ezred pontossággal határozták meg. Az adatbázis információi alapján a Szent László hermának akár kicsinyített, akár valósághű változata elkészíthető teljes pontossággal.

A vizsgálat során nyert ismeretek, megfigyelések további feldolgozását a kutatócsoport elvégzi. A kutatási eredményeket, továbbá az ereklye vizsgálatának menetét bemutató filmet, fotókat, valamint a vizsgálatok folyamán rögzített röntgen- és CT-felvételeket, endoszkópos képanyagot jövő márciusban kiállításon tárják az érdeklődők elé Győrött.

A herma hazánk harmadik kiemelt nemzeti ereklyéje a Szentkorona és a Szent Jobb után. A művet egyes szakértők a Kolozsvári testvérek idősebbikének, Kolozsvári Mártonnak tulajdonítják. 1606-ban került Győrbe, a bazilika Hédervári kápolnájában őrzik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát