Avarkori vértet rekonstruáltak
2011. május 5. 10:01
Avarkori vértek rekonstrukcióit készítette el Magyar András, a szegedi Móra-múzeum munkatársa; az 5-6. századi védőeszközök mai másaihoz régészeti feltárások során talált leletek nyújtották az információt.
Korábban
A Kárpát-medencébe betelepülő lovas, nomád népek közül csupán az avarok védőfelszereléseiről maradtak ránk leletek – mondta a muzeológus, aki csak hobbiként, de tudományos alapossággal foglalkozik a témával.
Viszonylag sok avarkori sírban találtak néhány néhánycentiméteres fém lemezkéket, de csupán három helyről – Tiszavasváriból, Kunszentmártonról és Hajdúdorogról – került elő nyolcnál több lamella. Egyetlen olyan lelet sem akadt azonban, ahol bolygatatlanul került volna elő az egykori avar harcos sírja. Csallány Dezső régész, a szegedi múzeum igazgatója volt az első az 1930-as években, aki bebizonyította, hogy ezek az apró fémlemezek nem ládikák veretei voltak, hanem védőeszközök, vértek készültek belőle – közölte a szakember a szegedi Kultúrpalotában tartott előadásán.
Magyar András hangsúlyozta: pontos rekonstrukció nem készíthető az egykori felsőtestet vagy csak a vállat és a karokat fedő vértekről, hiszen nehezen állapítható meg, mivel fűzték össze a lamellákat, és a rozsdásodás miatt nem határozható meg pontosan, milyen vastagságúak voltak a kovácsolt lemezkék. Sokszor az sem világos, hogy a felsőtestet eltakaró vért esetében a háromszáz fémlemez milyen elrendezésben alkotta a védőfelszerelést.
A hosszú és fáradtságos munkával elkészült vérteket csak a módosabb emberek használhatták. Önmagukban az összefűzött fémlemezkék nem nyújtottak elegendő védelmet viselőiknek, a nyílvesszőket felfogták, a közelharc során kapott ütések vagy szúrások azonban komoly sérülésekkel járhattak volna. A vért alatt ezért feltehetően az erőbehatásokat elnyelő, szőrével kifelé fordított bőrt vagy még inkább nemez mellényt hordhattak.

A muzeológus azért tartja fontosnak a lehetséges rekonstrukciók elkészítését és kipróbálását, mert így sikerülhet valósághű képet kapni az egykori harcosok felszereléséről. Hozzátette: a hagyományőrzés során azonban ragaszkodni kell a régészeti feltárások alkalmával előkerült leletekből nyerhető információkhoz.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap