Atomfizikus kutathatja Leonardo "elveszett" festményét
2011. szeptember 2. 14:40 The New York Times
Rákkutatásban használt speciális kamerával eredhetnek Leonardo elveszett festményének nyomába, de a pénzhiány még meggátolhatja az ambiciózus projekt megvalósulását.
Korábban
A szakemberek évtizedek óta dolgoznak azon, hogy megkeressék Leonardo Da Vinci (1452-1519) egyik elveszett remekművét, amelyről azt feltételezik, hogy Giorgio Vasari (1511-1574) freskója mögött, a firenzei Palazzo Vecchioban lehet. A művészettörténet és az atomfizika alkalmi frigyének hála, a rejtélyre hamarosan pont kerülhet.
A történet a hetvenes évekre nyúlik vissza, amikor Maurizio Seracini firenzei művészettörténész először vetette fel, hogy Leonardo munkája, Az anghiari csata az Ötszázak Termében, Vasari freskója mögött bújhat meg.
Az 1505-ben elkezdett, befejezetlen alkotásnak (a középső rész kompozíciója Rubens rajzából ismert) számtalan csodálója akadt és sokan kezdték másolni, de a 16. században egyszer csak eltűnt a kíváncsi szemek elől. Történelmi nyomozások és tudományos jellegű vizsgálatok vezették arra a megállapításra Seracinit, hogy Leonardo olajfestményét Vasari védőfallal látta el, amelyre saját freskóját festette. Vasarit 1563-ban kérte fel a feladatra a Medici család, amely a rövid életű köztársasági uralom után tért vissza a város élére.
A San Diegó-i Kaliforniai Egyetem Center of Interdisciplinary Science for Art, Architecture and Archaeology részlegét vezető kutató a falra pingált cerca trova (keresve találsz) szavak felfedezése után kezdett nyomozásba. A kutató több metódust is felhasznált elméletének bizonyítására, mígnem egy radarszkennerrel sikerült egy rést találni, ami azt jelzi, hogy Vasari valóban később húzhatta fel a falat Leonardo munkája elé. Több művészetpártoló is elismerte a szakember erőfeszítését, de a pénzhiány és a lassan mozduló olasz bürokrácia eddig meggátolta a projekt befejezését.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/2e6889b40e5f4ab36b1e56fb4edfaab7.gif)
Matteo Renzi, Firenze energikus polgármesterének 2009-es érkezésével szemmel láthatóan felgyorsultak az események. „Mindig is a kutatás egyik támogatójának vallottam magam, s mikor megválasztottak, azt mondtam magamnak: még a hivatali időm alatt lezárjuk ezt a kérdést” – mondta el a város első embere a New York Times című amerikai napilapnak adott telefonos interjújában.
Renzi tavaly kötötte meg a National Geographic Society-val a szerződést, amelynek értelmében a társaság 250 ezer dollárral támogatja a munkát, cserébe pedig ők adhatják először közre a kutatási eredményeket. Seracini projektje 2007-ben vett fordulatot, ekkor találkozott David Yoder szabadúszó fotográfussal, aki igen nagy érdeklődést tanúsított a feladat iránt.
Seracini 2005 óta orosz, amerikai és holland szakemberekkel dolgozott együtt azon a forradalmi technikán, amely a Leonardo által használt kémiai szerek azonosítását végzi; az egyik szerkezet a pigmenteket vizsgálja, míg egy másik a szerves anyagokat mutatja ki – jóllehet egyik sem vitt közelebb a kérdés megválaszolásához.
Ekkor jött a képbe Robert Smither, az amerikai energiaügyi minisztérium alá tartozó Argonne National Laboratory atomfizikusa, aki egy olyan speciális kamera kifejlesztésén dolgozott, amely a rákról készít nagyfelbontású képeket. A lencse helyén levő rézkristályt használó kamera gammasugarai visszaverődnek, ha neutront talál – Smither szerint ezzel könnyen eldönthető a kérdés, hogy van-e a freskó mögött egy másik festmény, ráadásul ezzel még kárt sem tesznek Vasari munkájában.
A legnagyobb akadály elhárítása azonban még hátravan: a Kickstarter.com című internetes oldalon indított pénzgyűjtő akció célja 265 ezer dollár összekalapozása, amely lassan halad, s még be kell szerezni az engedélyt a városvezetéstől. Ha viszont bebizonyosodik, hogy valóban a freskó mögött látható Leonardo mesterműve, újabb tudományos disputa veheti kezdetét: kérdés, hogyan nyúljanak hozzá, s mi legyen Vasari alkotásának sorsa.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 17. A náci Németország jellemzői](/ih0Ax/label/.cut-640x400/808.jpg)
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap
![](https://ad.jumu.hu/www/images/9638e9fd92c4b7face522895ec1c9c07.jpg)