Száz éve lopták el a Mona Lisát
2011. augusztus 21. 16:01 MTI
Gyerekjáték volt a világ egyik leghíresebb festményének elrablása: nem kellett hozzá más, csak egy fehér köpeny, amelyet az alkotásokat másoló hobbifestők viselnek. Vincenzo Peruggia száz éve, 1911. augusztus 21-én sétált ki a Louvre-ból, hóna alatt a Mona Lisával, Leonardo da Vinci híres mosolyú női portréjával.
Korábban
A fiatal tolvajnak nem volt nehéz dolga: a rablás előestéjén elrejtőzött a Louvre számos faliszekrényei közül az egyikben. A hobbifestők rendszerint ilyen szekrényekben őrizték vásznaikat és palettáikat. Amikor következő nap a takarítók elhagyták a termet, amelyben a Mona Lisát őrizték, előbújt rejtekéből, a kincset érő zsákmányhoz ment, majd egyszerűen leakasztotta a falról. Mivel a kép, amely a híres mosolyú asszonyt ábrázolja, elég kicsi, mindössze 76,8-szor 53 centiméteres, egyszerűen a köpenye alá rejtette. Hétfő volt, a Louvre zárva tartott.
Peuggia ismerte a párizsi múzeumot, 1910 októberétől 1911 januárjáig üvegesként dolgozott, segített a Mona Lisa védőrétegének kialakításában is. Mindent alaposan kitervelt, csak egy dolog siklott félre: nem volt jó a kulcs a lépcsőházhoz, amelyen keresztül a tolvaj el akarta hagyni a Louvre-t. Vincenzo Peruggia tervei összeomlani látszottak, léptek zaját hallotta. A múzeum egyik bádogosa közeledett, az egyetlen ember, aki látta a tolvajt. A férfi udvariasan kinyitotta egy fogóval az ajtót Peruggiának, nem sejtve, miben segédkezik.
Van, ami még száz év múltán sem világos. A Gioconda viszonylag kicsi ugyan, de nem könnyű. Leonardo jegenyefára festette a portrét, amely masszív fakeretet kapott, és üveg védte a látogatóktól. Vagyis felettébb nehéz volt egyetlen embernek, pláne hogy Peruggia kistermetű és sovány volt.
A rendőrség minden nyomnak és híresztelésnek utánament, még Pablo Picassót is kihallgatták, Guillaume Apollinaire szürrealista költőnek pár napot még tömlöcben is kellett töltenie. Picasso - akkoriban fiatal művész - ugyanis évekkel korábban megvásárolt egy kis ibériai szobrot, amelyet Appolinaire-nél hagyott, de kiderült, hogy az alkotást a Louvre-ból tulajdonították el.

A Mona Lisa nem bukkant fel, már a Louvre is feladta a reményt, a rejtélyes mosolyú nő helyét pedig egy szakállas férfi vette át: Baldassare Castiglione olasz nemes Raffaello által festett portréja.
Egy nap - 1913. november 29-én - aztán Alfredo Geri firenzei műkereskedő kapott egy levelet Peruggiától. A Leonardo néven aláírt levélben a tolvaj azt írta, vissza akarja adni Itáliának a képet. Cserébe félmillió lírát kér.
Geri értesítette a rendőrséget, Vincenzo Peruggiát elfogták. A bíróság előtt azt mondta, azért lopta el a festményt, mert az Olaszországé - mint a Louvre minden itáliai alkotása, amelyeket Napóleon hurcolt Franciaországba. Az, hogy az 1503 és 1506 között készült Mona Lisa már jó kétszáz évvel a korzikai előtt Franciaországba került - I. Ferenc király vette meg -, nem érdekelte a tolvajt. Igaz, ami igaz, a Gioconda rövid ideig Napóleon hálószobájában is lógott.
Mielőtt a világhírű festmény visszakerült helyére a Louvre-ban, kiállították Olaszországban. A dél-európai ország épp ezért várja 2013-ra is, hogy Mona Lisa "hazalátogasson". Firenzében néhány hete jelentették be: aláírásgyűjtéssel akarnak nyomást gyakorolni Párizsra és a Louvre-ra, hogy adják kölcsön a titokzatos mosolyt. A múzeum azonban megtagadta a kérést, mondván: Mona Lisának nem tenne jót az utazás.
Ami pedig Vincenzo Peruggiát illeti, hét hónap szabadságvesztésre ítélték, szabadulásakor nagy tömeg fogadta üdvrivalgással. A tolvaj 1947-ben halt meg Franciaországban. Hogy tettét egyedül követte-e el vagy társakkal, hogy tényleg megpróbálta-e eladni a Giocondát Londonban, ahogy azt sokan híresztelték, valószínűleg már örökre olyan titok marad, amelyet csak Mona Lisa tudhat.
"Úgy véljük, Peruggia hazafi volt" – jelentette ki Simone Toffanin, a Lago Maggiore partján fekvő Dumenza nyári fesztiváljának műsorán szereplő Vincenzo Peruggia pere című színdarab rendezője. Dumenza hivatalos honlapján idézőjelbe teszi a "tolvaj" szót Peruggiával kapcsolatban. Az ellopni szót gondosan elkerülve a honlap azt állítja, hogy Leonardo da Vinci híres festvényét "visszavették" a Louvre-ból.
Dumenza polgármestere, Corrado Nazario Moro a város hírnevének megóvása érdekében mindazonáltal kijelentette: nem ragaszkodik hozzá, hogy Peruggia egyfajta helyi hőssé váljon. "Nem szeretnénk a Mona Lisa elrablója városaként híressé válni" – mondta.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59