Divatosan öltözködtek a középkori apácák
2011. június 23. 10:43
Koruk divatját követték a középkori apácák – állítja tavaly megjelent tanulmányában a Westfälische Wilhelms-Universität kutatója. Eva Schlotheuber tanulmánya alapjaiban változtatja meg a középkor szerzetesnőinek szegényes ruházkodásáról kialakított sztereotípiákat.
Korábban
Eva Schlotheuber munkája egy Svájcban tavaly kiadott, késő középkori divattal foglalkozó kötetben (Fashion and Clothing in Late Medieval Europe) jelent meg. A szerző számos nyugat-európai forrás vizsgálata alapján jutott arra a következtetésre, hogy a korszak szerzetesnői sokkalta színesebben és divatosabban öltöztek, mint azt egyes kortárs egyházi szövegek láttatják.
Ahogy az az ismétlődő határozatokból is kitűnik: az apácák sokszor hágták át a rájuk érvényes öltözködési szabályokat. Az 1311-es vienne-i zsinat például utasította a nővéreket, hogy ne viseljenek többek közt selyemköpenyt, vagy szőrmeruházatot.
A női kolostorokat vizitáló klerikusok jelentései is hasonló tapasztalatokról számolnak be. Eudes Rigaud 1249-es beszámolójában arról írt, hogy a villarceaux-i zárda apácái nyúl- és rókaszőrből készített bundát hordanak, fátylaikat illatosítják és öveiket fémből vagy ezüstből készített csatokkal díszítik, valamint megjegyezte, hogy a szerzetesnők a monasztikus élet egyéb szabályait is áthágják, mindenkinek szeretője és néhányuknak gyermeke is van.
Schlotheuber szerint a szerzetesnőktől elvárták, hogy szerényen öltözködjenek, de a kánonjog tartalmazott egy olyan alapelvet is, amely szerint a felsőbb rétegek tagjainak felismerhetőeknek kellett lenniük értékes ruházatuk alapján, ezért a középkori zárdákban számos nővér ruházata tükrözte viselőjének előkelő származását.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap