Ősi graffitiket fejtettek meg Izraelben
2011. június 22. 12:33
Egyre nagyobb érdeklődés övezi a zsidó sírfeliratok kutatását, jelenleg egy római kori palesztin síremlék "graffitijeit" vizsgálják a szakemberek.
Korábban
„Ha tudsz arámiul, bármit el tudsz olvasni, érted a hébert és föníciait is. Ezt én mindig a sémi nyelvek 'koktélruhájának' neveztem” – nyilatkozta Karen Stern, a Brooklyn College régésze, aki saját elmondása szerint szenvedélyesen kutatja a római kori Palesztinában élt zsidók síremlékeiben található feliratokat.
A Beit Shearim-i nemzeti parkban és nekropoliszban mintegy harminc 1. századi síremléket tártak fel. A hely vezetője, Revital Weiss szerint az itt eltemetett zsidók származási helye nagyon változatos – van, aki egy libanoni közösségből érkezett, mások Szíriából jöttek, a legmesszebbről pedig Jemenből kerültek ide. Miután a zsidókat i. sz. 132-ben, a sikertelen Bar Kochba vezette felkelés után elüldözték Jeruzsálemből, Beit Shearim az egyik menedékhelyükké vált.
Weiss a Koporsók Barlangja felé mutat, ahol egy feltűnően gazdag és viszonylag nagy síremlék látható; ugyan a szarkofágok készítése nem nevezhető zsidó hagyománynak, de a vallási közösség úgy gondolta, hogy a római minták (nyelv, társadalmi szokások) másolásával jobb élet köszönthet rájuk. A síremlék körül keresztény és pogány motívumokra bukkantak a szakemberek.
A Koporsók Barlangjában két felirat is található, az egyiken a következő felirat áll: „Vegyetek bátorságot, Pharcitae szent szülei, senki sem halhatatlan”, míg a másikon a „Sok szerencsét a feltámadáskor” mondat olvasható. „A feltámadás természetesen nincs benne a zsidó hagyományban” – nyilatkozta Emma Maayan Fanar, a Haifai Egyetem bizánci művészettel foglalkozó professzora. „Ez nagyon szokatlan” – tette hozzá.
A sírokon apró menorák, görög varázsszavak, és arámi nyelven íródott, a sírrablókat távol tartani hivatott átkok olvashatók – ezeket azonban szemmel láthatóan figyelmen kívül hagyták a kalandorok, mivel csak a feliratok és a koporsóhoz használt hatalmas kövek maradtak meg a helyszínen.
„Grafománok voltak” – magyarázta Jonathan Price, a Tel Aviv-i Egyetem kutatója, utalva az 1-2. században idetemetkező zsidókra. Price „hirtelen feltörő verbális” megnyilvánulásként definiálta a graffitiket, s szerinte ezáltal egyfajta intimitás lengte körül az ókori Levante és Mezopotámia lakóinak történelmi forrásait.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20