A bengáliak is követtek el atrocitásokat Banglades elszakadásakor

Negyven évvel ezelőtt Banglades egy rövid, de annál kegyetlenebb, a becslések szerint hárommillió áldozatot szedő polgárháború után szakadt el Pakisztántól. Sarmila Bose könyvében, a Dead Reckoning című munkában azt állítja, hogy az elmúlt fél évszázad egyik legvéresebb fegyveres konfliktusát a „győztes oldal narratívája dominálta” – a bangladesi nacionalistáké, akik 1971-ben sikerrel vívták meg függetlenségi harcukat.

Bose szerint „mindkét oldal foglya a háborús partizánok mítoszának”. A bevezetőben a kutató nem oldozza fel a pakisztáni csapatokat a függetlenségi háború idején a bangladesi szabadságharcosok sérelmére elkövetett atrocitások bűne alól. Ami viszont szinte biztos, hogy kivágja a biztosítékot Bangladesben, az az írónő következő konklúziója: „a bengáliak – mind a függetlenségpártiak, mind a status quo hívei – szintén durva atrocitásokat követtek el”.

Bose, az oxfordi egyetem kutatója és a BBC egykori műsorvezetője szerint a pakisztáni hadsereget démonizálta a szabadságpárti oldal, s általában bizonyítékok híján írtak szörnyű bűntetteket a számlájukra, miközben a bengáliakat áldozatnak állították be. „Ez oda vezetett, hogy elbagatellizáltuk a függetlenségért küzdő bengáliak által elkövetett brutalitásokat” – írja Bose.

A Dead Reckoning az első olyan, nyugati szerző tollából származó könyv, amely független vizsgálat alá vetette a háborút. Bose már publikált forrásokat nézett át, elutazott Banglades távoli pontjaira, ahol még élő szemtanúkat kutatott fel, s pakisztáni katonai vezetőkkel készített interjúkat.

Az akkor még Kelet-Pakisztán név alatt futó tartományban kitört nacionalista felkelés a nyugat-pakisztáni és az India felosztásakor a régióba menekülő, urdu nyelven beszélő idegenek elleni erőszakos cselekedetekbe torkollott. „A bengáli nacionalizmus örve alatt indított etnikai színezetű erőszak keretében legyilkolták az idegeneket, gyermekeket, férfiak és nőket egyaránt” – írja Bose, aki a brutális kegyetlenséggel lemészárolt áldozatok számát több százra, illetve ezerre becsüli, majd meg is nevezi az atrocitások helyszínét: Chittagong, Khulna, Santahar és Jessore.

Bose azt is megvizsgálta, mennyire állja meg a helyét a bengáli áldozatok számáról folytatott diskurzus. A három millió szinte kőbe van vésve Bangladesben, de a kutatónő szerint ez inkább egy „gigantikus pletyka”, amelynek semmilyen alapja nincs, azt egyetlen kutatás sem előzte meg. Bose természetesen sorra veszi a pakisztániak által elkövetett gyilkosságokat is, amelyek szerinte sokszor kimerítették a népirtás fogalmát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz