Átfogó monográfia a kinematográfia egyik első közép-európai úttörőjéről
2011. június 16. 13:37 MTI
Monográfiát mutatnak be Lifka Sándorról, a "kinematográfia közép-európai megismertetőjéről" a 18. Palicsi Nemzetközi Filmfesztiválon.
Korábban
A könyv - a palicsi filmfesztivál szervezőinek tájékoztatása szerint - az első olyan kiadvány, amely átfogó képet ad Lifka Sándor életútjáról és a Lifka családról, amely múlhatatlan érdemeket szerzett az első mozgóképek bemutatásában, az első szabadkai mozi megalapításában. A monográfia elkészítését 15 filmtörténész segítette kiterjedt kutatómunkájával.
A Lifka család a Prágától nem messze fekvő Zatecből származik. Lifka Sándor édesapja vándormúzeummal járta az egykori Monarchia városait, és így került Brassóba is, ahol Lifka Sándor 1880-ban megszületett. Életútjáról Koleszár Csilla, Brenner János és Deák Ferenc jelentetett meg kismonográfiát.
Ebből kiderül, hogy Lifka Sándor már kamasz fiúként élénk érdeklődést mutatott a mozgóképek világa iránt és alig húsz éves volt, amikor eljutott Párizsba, ahonnan egy Pathé filmfelvevő kamerával tért vissza. 1900-ban Gödöllőn ezzel a kamerával 40 méternyi filmet forgatott, nem másról, mint I. Ferenc József császárról és királyról, valamint feleségéről, Erzsébet királynéról, akik látogatásra érkeztek Gödöllőre.
Később "mozgófénykép-vállalatot" alapított, és testvérével, Károllyal alkalmilag felállított sátrakban vetítették filmjeiket. A több száz férőhelyes sátraikat nyolc vagonból álló vonatszerelvényre rakva járták a Monarchia városait: 1901-ben Fiúméban, Csáktornyán, Ljubljanában, Bjelovarban, Eszéken, majd 1902-ben Vukovárban, Belgrádban, Zimonyban, Újvidéken, Szabadkán, Nagykikindán, a rákövetkező évben, 1903-ban Splitben, Pancsován, Nagybecskereken, Versecen moziztak. Nemcsak készen vett filmeket játszottak, hanem amerre jártak, saját felvevőgépükkel felvételeket is készítettek és azokat már néhány nap múlva bemutatták a publikumnak.
Lifka Sándor egyik szabadkai "mozis útja" során ismerkedett meg Beck Erzsébettel, egy ezerholdas földbirtokos leányával, későbbi feleségével, aki átvette a Lifka-mozik gazdasági vezetését. Lifka Sándor a kassai és szegedi állandó filmszínház mellett Szabadkán is megteremtette az állandó mozit: az akkori Hungária kávéházat átalakította, szépen berendezte és 1910. október 13-án ünnepélyesen megnyitotta.
Az első világháború után, leszerelését követően a cseh eredetű, osztrák származású, romániai születésű Lifka Sándor Jugoszláviában "találta magát". Felesége és édesanyja üzemeltette a mozit, ő meg villamossági üzletet nyitott és megalakította az Orient DD nevű filmforgalmazó vállalatot. Utolsó éveit Bácsszőlősön töltötte az ottani házában, ápolta szőlejét, gyümölcsösét és saját pénzéből felszerelte a falu első moziját.
Lifka Sándor 1952. november 12-én hunyt el és síremlékén ez áll: A kinematográfia közép-európai megismertetője. Neve egybeforrott Szabadka leghíresebb mozijával, "a Lifkával". A Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál egyik díját is róla nevezték el nemrég.
A filmfesztivált július 16-tól 22-ig rendezik meg, több helyszínen - így Szabadkán is - tartanak filmbemutatókat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nácik
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után
- Diplomácia helyett megszállással válaszoltak a németek a jugoszláv puccsra
- Katonai esély sem volt rá, hogy megakadályozzák a német csapatok bevonulását
- Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap