A klímaváltozás miatt hagyták ott Grönlandot a vikingek
2011. június 1. 08:15
Az időjárás rosszabbra fordulásának következtében tűntek el Grönlandról a szigetet háromszáz évig birtokló vikingek – állítják kutatók.
Korábban
5600 éves tavi üledékrétegek megvizsgálásával sikerült megállapítani, hogy milyen időjárási viszonyok uralkodtak a sziget nyugati részén. A kutatók mindebből arra következtettek, hogy a prehisztorikus telepesek szintén nagy hőmérsékleti ingadozásokkal voltak kénytelenek együttélni.
„Az időjárás nagy hatással volt a sziget elnéptelenedésére” – áll az amerikai Brown Egyetem tanulmányában. A kutatók szerint 1100 körül, 80 év leforgása alatt négy fokot esett a hőmérséklet. „Határozottan csökkent a hőmérséklet, még azelőtt, hogy az északiak elhagyták volna a szigetet” – mondta el William D'Andrea, a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent cikk szerzője.
A kutatók a szűkös írott és tárgyi emlékekből próbálták rekonstruálni, hogy vajon miért hagyhatták el a viking telepesek a sziget nyugati felét az 1300-as évek közepén, majd a keleti részeket a 15. század elején. A bennszülött inuitokkal való konfliktus, a jobb vadászati lehetőségek keresése, a gazdasági kényszer és a klímaváltozás mind-mind hozzájárulhatott a sziget elnéptelenedéséhez.
A kutatók korábban úgy gondolták, hogy az 1400-as évektől kezdődő, egészen a kis jégkorszakig tartó lehűlés fokozatosan lerövidítette a növénytermesztési időszakot, a jegesedés pedig akadályt gördített az Izlanddal és a skandináv népekkel való tengeri kereskedelem zavartalan lefolyása elé.
A vikingek 980 körül érkeztek a szigetre, amelynek hőmérséklete akkor még a maihoz volt hasonló. A tanulmány arra is rámutatott, hogy a prehisztorikus civilizációk bukásában is nagy szerepet játszott a hőmérséklet-ingadozás; közülük az első a Saqqaq-kultúra volt, amely 4500 éve jelent meg, s i.e. 800 körül tűnt el Grönlandról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap