Nem az ezüst robbanthatta ki az újkori árforradalmat

1520 és 1650 között Spanyolország gazdasága szinte romokban hevert, az infláció pedig az egekben volt. A legtöbb történész úgy gondolja, hogy a pénzromlást az 1550-ben kezdődő ezüstimport alapozta meg, ami lehetővé tette, hogy sokkal több pénz cirkuláljon a birodalmon belül. Egy múlt héten napvilágot látott kutatás ezzel szemben azt állítja, hogy Madrid legalább egy évszázadig nem használt ezüstöt a pénzveréshez, így a forgalomban levő pénz nem is okozhatta az árak elszabadulását.

A 16-18. században Spanyolország évente mintegy 300 tonna ezüstöt bányászott ki Peruban és Mexikóban. Ha a hatalmas mennyiségű rakomány legyőzte az elemek és a kalózok jelentette folyamatos akadályt, több darabra szelték, s a kínai porcelán- és selyemimportot ellentételezték vele, vagy általa az ibériai ország háborús költségeit finanszírozták.

A kérdés megválaszolására Anne-Marie DeSaulty (Lyoni Egyetem) és kollégái tömegspektrométerrel huszonnégy ókori görög és római, huszonhárom középkori európai, huszonöt spanyol és tizenkilenc, Dél-Amerikában vert érme ezüsttartalmát vizsgálták meg. A dél-amerikai érmékben az ezüst-, ólom- és rézizotóp sokkal szélesebb spektrumát mutatták ki, mivel a vulkanikus eredetű barlangok geológiailag sokkal komplexebbek – olvasható a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóirat internetes oldalán.

Az V. Fülöp spanyol király (1700-1746) idején vert pénzek az izotópok összetételét illetően a középkori európai érmékre hasonlítanak, míg a későbbi korok pénzei az Andok mentén élt népcsoportok által használt érmékkel mutatnak rokonságot. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a spanyolok jó száz évig nem készítettek pénzt ezüstből, DeSaulty szerint azt inkább a kereskedelemben hasznosították.

Egy másik kutató, Akira Motomura (Stonehill College) szerint a vizsgált ezüstmennyiség nem elegendő az elmélet alátámasztására, a kutatók ugyanis mindössze kettő-öt érmét elemeztek a 16-18. században uralkodó spanyol királyok idejéből. Motomura ráadásul azt állítja, hogy az infláció ennél sokkal bonyolultabb kérdés; Kína például ekkor tért át a papírpénzre, ami az ezüst értékét még azelőtt felverte volna, hogy a termelés újabb lendületet vett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát