Ötezer év történelme a Gázai övezet homokja alatt
2011. április 18. 16:13
Ötezer év lenyűgöző történelme – a bibliai vak Sámsontól Allenby brit tábornokig - nyugszik a Gázai övezet homokja alatt.
Korábban
A Földközi-tenger délkeleti homokos partvidékén egyaránt uralkodtak az ókori egyiptomiak, filiszteusok, rómaiak, bizánciak és a keresztesek. Nagy Sándor megostromolta, Hadrianus császár pedig meglátogatta a várost. Mongolok törtek be Gázába, majd muszlim seregek szállták meg. Gáza az oszmán birodalom része, Napóleon táborhelye és első világháborús csatatér volt. Ennek ellenére nem fejlődik itt a régészet.
Az egyetlen mód arra, hogy megóvjuk a pusztulástól, hogy betemetjük, amit találunk, amíg nem lesznek megfelelő eszközeink – véli Haszan Abu Halabíja, a gázai idegenforgalmi és régészeti minisztérium munkatársa. Az 54 éves Valíd al-Akkád palesztin amatőr régész, akinek hán-júniszi háza ősi műtárgyak, régi fegyverek és évszázados agyagkorsók múzeumává vált, 30 évet töltött kutatással és ásással a 2005-ig izraeli megszállás alatt lévő Gázai övezetben. „Azért kezdtem ebbe a munkába, hogy megőrizzem a palesztin történelmet” – magyarázta al-Akkád.
Egy ember lelkesedése azonban kevés ahhoz, hogy méltányosan bánjanak a sűrűn lakott Gázában a föld alatt nyugvó emlékekkel, ahol a 1,5 millió lakosnak más gondja is van, mint az ősi történelem megóvása.
A Gázavárostól 15 kilométerre fekvő Zavajda faluban Habalíja minisztériuma a szaktudás és megfelelő eszközök hiányának ellenére küzd a Szent Hilárion-kolostor megmentéséért. A nuszeirati menekülttábor közelében épült a kolostor i.sz. 329-ben, amikor Hilárion visszatért Egyiptomból, miután remete Szent Antal vezetésével tanult. A külső fallal körülvett létesítmény több épületet, így két templomot, egy temetkezőhelyet, egy keresztelőtermet és refektóriumokat foglal magában. 1992-ben fedezték fel, azóta lassan haladnak az ásatási munkák, amelyet francia szakértők felügyeltek időlegesen, de amikor távoztak, magukkal vitték az eszközeiket is – mondta Abu Halabíja.

A francia munkálatokat szervező Fadíl al-Autul elmondta: az UNESCO és a jeruzsálemi székhelyű Bibliai és Régészeti Iskola segítséget nyújt egy svájci pénzügyi támogatással létesítendő gázai múzeumhoz, de még nem tudni, mikor nyílik meg. A 2007 óta a Hamász iszlamista szervezet uralma alatt lévő Gázai övezet, ahol a helyiek rakéta- és aknatámadásaira Izrael légicsapásokkal harckocsitűzzel válaszol, aligha vonzó a világ régészei számára, hacsak nem Indiana Jones az illető.
Halabíja azzal vádolja az izraelieket, hogy a megszállás alatt rátették a kezüket minden megtalált régiségre, amelyet két izraeli múzeumban őriznek. A palesztin minisztérium illetékesei különböző nemzetközi intézmény vezetőitől kérték a Gázai övezetből elvitt régiségek visszaszolgáltatását.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


zsidóság
- Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz
- Rendkívüli lelet: mikvét találtak Ostia Anticában
- Herzl Tivadar a modern cionizmus megalapítója
- Esztergom kevésbé ismert arcát fedezhetjük fel Aguera Zoltán könyvének segítségével
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
- Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
- A buják betegségének tartották és üldözték a leprásokat a középkorban
- Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap