2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

Ötezer év történelme a Gázai övezet homokja alatt

2011. április 18. 16:13

Ötezer év lenyűgöző történelme – a bibliai vak Sámsontól Allenby brit tábornokig - nyugszik a Gázai övezet homokja alatt.


A Földközi-tenger délkeleti homokos partvidékén egyaránt uralkodtak az ókori egyiptomiak, filiszteusok, rómaiak, bizánciak és a keresztesek. Nagy Sándor megostromolta, Hadrianus császár pedig meglátogatta a várost. Mongolok törtek be Gázába, majd muszlim seregek szállták meg. Gáza az oszmán birodalom része, Napóleon táborhelye és első világháborús csatatér volt. Ennek ellenére nem fejlődik itt a régészet.

Az egyetlen mód arra, hogy megóvjuk a pusztulástól, hogy betemetjük, amit találunk, amíg nem lesznek megfelelő eszközeink – véli Haszan Abu Halabíja, a gázai idegenforgalmi és régészeti minisztérium munkatársa. Az 54 éves Valíd al-Akkád palesztin amatőr régész, akinek hán-júniszi háza ősi műtárgyak, régi fegyverek és évszázados agyagkorsók múzeumává vált, 30 évet töltött kutatással és ásással a 2005-ig izraeli megszállás alatt lévő Gázai övezetben. „Azért kezdtem ebbe a munkába, hogy megőrizzem a palesztin történelmet” – magyarázta al-Akkád.

Egy ember lelkesedése azonban kevés ahhoz, hogy méltányosan bánjanak a sűrűn lakott Gázában a föld alatt nyugvó emlékekkel, ahol a 1,5 millió lakosnak más gondja is van, mint az ősi történelem megóvása.

A Gázavárostól 15 kilométerre fekvő Zavajda faluban Habalíja minisztériuma a szaktudás és megfelelő eszközök hiányának ellenére küzd a Szent Hilárion-kolostor megmentéséért. A nuszeirati menekülttábor közelében épült a kolostor i.sz. 329-ben, amikor Hilárion visszatért Egyiptomból, miután remete Szent Antal vezetésével tanult. A külső fallal körülvett létesítmény több épületet, így két templomot, egy temetkezőhelyet, egy keresztelőtermet és refektóriumokat foglal magában. 1992-ben fedezték fel, azóta lassan haladnak az ásatási munkák, amelyet francia szakértők felügyeltek időlegesen, de amikor távoztak, magukkal vitték az eszközeiket is – mondta Abu Halabíja.

A francia munkálatokat szervező Fadíl al-Autul elmondta: az UNESCO és a jeruzsálemi székhelyű Bibliai és Régészeti Iskola segítséget nyújt egy svájci pénzügyi támogatással létesítendő gázai múzeumhoz, de még nem tudni, mikor nyílik meg. A 2007 óta a Hamász iszlamista szervezet uralma alatt lévő Gázai övezet, ahol a helyiek rakéta- és aknatámadásaira Izrael légicsapásokkal harckocsitűzzel válaszol, aligha vonzó a világ régészei számára, hacsak nem Indiana Jones az illető.

Halabíja azzal vádolja az izraelieket, hogy a megszállás alatt rátették a kezüket minden megtalált régiségre, amelyet két izraeli múzeumban őriznek. A palesztin minisztérium illetékesei különböző nemzetközi intézmény vezetőitől kérték a Gázai övezetből elvitt régiségek visszaszolgáltatását.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár