Elkótyavetyélik Le Corbusier indiai mestermunkáit

2011. március 10. 10:06 The Guardian

Helyi építészek, művészettörténészek és tisztviselők fogtak össze, hogy megmentsék a francia sztárépítész Le Corbusier egyedülálló indiai örökségét.

Korábban

A Csandigarban székelő kormány az UNESCO-hoz és külföldi, jórészt európai országokhoz fordul, mivel a műkincskereskedők az utóbbi időben több száz, az építész által tervezett székhez, asztalhoz, faragványhoz és nyomathoz jutott hozzá nyomott árakon az értékes műkincsek valós piaci értékét nem ismerő indiai tisztviselőkön keresztül. A nem hivatalos közeledés már megtörtént az újdelhi követségek irányába, de ott falnak ütköztek az érdekvédők.

A kampányt Le Corbusier első csandigari asszisztense, Manmohan Nat Sarma, a város későbbi főépítésze vezeti. „Amit elvesztettünk, az teljességgel helyrehozhatatlan” – nyilatkozta az építész. „Az örökségünk elveszett. Az ügy kevéssé érdekelte a helyieket, ezért nemzetközi segítségért folyamodunk. Ezt a várost két kézzel rakták össze, nem lehet semmire kicserélni” – tette hozzá. Rajnish Wattas, a Csandigar College építésze szintén nemzetközi összefogásért kiált. „Megdöbbenve hallottuk, hogy mennyiért adták el a székeket, vagy a csatornafedeleket. Ébresztőt fújunk, még nincs késő cselekedni” – nyilatkozta a professzor.

A francia építészt India első miniszterelnöke, Dzsaváharlál Nehru kérte fel, hogy építsen egy várost a Pakisztánnak az 1947-es felosztási szerződés értelmében kényszerűen átadott Lahore helyett. Nehru akkor elmondta: az új fővárosnak „meg kell szabadulnia a múltjától, s szimbolizálnia kell a népnek a jövőbe vetett hitét”. A csandigari tisztviselők tavaly egyszer már Újdelhihez fordultak, hogy a város diplomáciai kapcsolatait latba vetve próbálja meg elérni Londonnál a műtárgyak adásvételének megállítását. Mozgásba léptek a brit fővárosban dolgozó indiai diplomaták is, de egyik kezdeményezés sem járt sikerrel.

Az Európában forgalmazott műkincsekre gyakran a használatra „alkalmatlan” bélyeget sütik, s így próbálnak meg túladni a francia építész által tervezett darabokon. „Sietnünk kell, mielőtt túl késő lenne” – nyilatkozta Sharma. „A Tadzs Mahalt is külföldiek építették, s az ide látogatók jóval az indiaiak előtt felismerték szépségét. Ma a Tadzs Mahal India szimbóluma; holnap Le Corbusier csandigari munkái lehetnek azok” – tette hozzá.